Az esztergomi Bazilika karnagyai és kórusa
Az esztergomi kórus éneklés a 19. századra nyúlik vissza.Természetesen voltak a templomi kórusok azonban 1861-ben Bellovits Ferenc és Klinda Rezső kezdeményezésére megalakult a városi dalárda.1865-ben már 50 tagja volt Debrecenben kórus versenyen arany díjat nyertek 1868 -ban, három évvel később Budapesten első helyezést értek el. Ez a nagyszerű múltat folytatják ma is a kórusok. Az egyházi , templomi kórusok nemcsak a miséken kísérték énekkel a szertartásokat,hanem hangversenyeken is énekeltek a városi zenekarral együtt. Esztergomban1874- ben alakult zenei kör Prokopp János mérnök kezdeményezésére Takács János karnagy vezetésével. A Bazilika karagya az 1856 évi felszentelésétől kezdve meghatározó egyéniség volt mindenkor a város zenei életében.
Az esztergomi Főszékesegyház karnagyai és kórusa
Seyler Károly (1815-1884) 1841-től haláláig volt karnagy. 1856-ban az esztergomi bazilika felszentelése alkalmából Liszt miséjéhez ő írta a Graduálét, az Offertóriumot és a Te Deumot. Írt még egyházi műveket (misék, offertóriumok, graduálék, requiem), valamint szimfóniát, dalokat, kamaraműveket, zongoradarabokat
Kersch Ferenc
(1853-1910) 1897-től volt karnagy Esztergomban. Kántorkönyvet írt, zeneművei között 17 misét, 3 requiem-et, 2 tedeumot, számos orgonadarabot és motettát tartanak számon.
Bánáti Buchner Antal
(1882-1950)
zeneszerző, karnagy. A szegedi tanítóképzőben végzett, majd a bp.-i Zeneakadémián tanult tovább. Szepeshelyen, Szatmárban, 1911-től Esztergomban egyházi karnagy. Az egri Katolikus Kántor egyházzenei folyóirat felelős szerkesztője (1913-19). Megalapította az Esztergomi Zeneegyletet (1916), az esztergomi zeneiskolát (1928). Miséket, oratóriumokat komponált. Zenekari műveket, dalokat, m. nótákat s Pilóta címmel operát írt. Művei gyakran szerepeltek a Magyar Rádió műsorában.
Béres György
karnagy, tanár, nyugalmazott plébános
Makón született 1928. január 27-én. 1951-ben szentelték pappá, két évig káplánként működött, majd a kőbányai Szent László templom kántora és1954-56-ig az Esztergomi Szemináriumban gregoriánt és liturgikát tanított, valamint vezette az Esztergomi Bazilika kórusát.
1956 ban Magyarországot.elhagyta külföldön tevékenykedett a rendszerváltás után visszatért az országba és megalapitotta a Magyar Gregorian Társaságot amelynek elnöke.
Kórusról és a korszakról
1945-ben foglalta el prímás-érseki székét Esztergomban Mindszenty József bíboros. A politikai helyzet azt hiszem közismert. Mindszenty bíboros nagyon szerette az ünnepélyes szentmiséket,amelyeken a Bazilika kórusa fontos szerepet kapott. Anyukám és nagynéném is énekelt a kórusban és a visszaemlékezésekből tudom, hogy 1947 márciusában a kórustagok kedves meglepetésként a Primási Palota elött rögtönzön hangversennyel köszöntötték József -napon Mindszenty bíborost.A hercegprimás lement hozzájuk és meghivta őket - egy kis misebort kaptak és azzal a pogácsával kínálta a köszöntőket , amelyet édesanyja sütött. Alig egy évvel később 1948 karácsonyán letartóztatták és bebörtönözték Mindszenty bíborost. Az esztergomi primás-érseki szék gyakorlatilag üresen állt 1976-ig amikor Lékai Lászlót (Mindszenty püspöki titkárát) esztergomi apostoli adminisztrátort VI.Pál pápa kinevezte primás-érsekké. Ebben az átmeneti korszakban a Bazilika kórusa is visszafogottan működött.
Bálint Ferenc
nagykörösi zeneiskola igazgatója, karnagy,tanár az 1950-es évek elejétől az esztergomi tanitóképzőben volt ének-zene tanár és részt vett a város zenei életében, a kórusok szervezésében Anyukám és nagynéném a Bazilika kórusában énekelt és 5-6 éves gyerekként anyu felvitt a Bazilikai próbákra és misékre.Emlékszem a vörös hajú szeplős Bálint Ferire aki ott vezényelte a kórust.Volt egy olyan nagyszabású fellépésük is,amelyen a dorogi szimfonikus zenekar is közreműködött. Azt nem tudom mit adtak elő, a zenekar is ott volt fennt a kóruson . Bálint Ferenc rövid ideig volt Esztergomban a nagykőrösi zeneiskola megbecsült igazgatója lett 1982-ben súlyos betegség miatt bekövetkezett haláláig.
Baróti István
orgonaművész, tanár, 1975-től a Főszékesegyház orgonistája és karnagya. Csíkszentdomonkoson született 1940-ben elhunyt Esztergomban 2014.június 23.Orgonaművész-tanári oklevelét 1967-ben szerezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Pécsi Sebestyén, majd Gergely Ferenc növendékeként.
1980-tól az Esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán, 1992-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenei tanszakán is tanít. 1975 óta az esztergomi Főszékesegyház orgonistája és karnagya, a Főszékesegyház újjáépülő orgonájának megálmodója és tervezője. A Főszékesegyház felszentelésének kerek évfordulóin a bazilika Strigonium énekarának karnagyaként vezényelte Liszt Esztergomi Miséjét
Anyukám, nagynéném és hugom , Annamária a kórus tagjaként énekeltün Baróti István vezényletével.Én csak rövid ideig voltam kórustag, mikor megszülettek a gyerekeim saját "gyerekkórusom" lett. Anyukámnak szép szopránja volt húgomnak telt mezzoszopránja van.Képezte is a hangját. Lékai bíboros miséin énekeltem erről írok a honlapomon is .A közös éneklés nagyon jó közösséget alakított ki az énekkarban ami örömet szerzett mindenkinek.
2014.Július 18-i temetésén zsúfolásig megtelt az Esztergomi Bazilika. A szentmisét Németh János plébános 25 paptársával koncelebrálta. Nekrológot Németh János plebános, Lantos István és Tardy László mondtak. A gyászszertartást megelőzőleg a Baróti-növendékek – Deák László, Pásztor Rajmund, Finta Gergely, Kis Zsolt, Szabó Imre, Enyedi Pál, Kováts Péter – orgonahangversennyel emlékeztek mesterükre, akinek hamvait a székesegyház altemplomában helyezték örök nyugodalomra.
a Bazilika ujra szervezett Strigonum kórusa
Vierne:Mise- Kyrie részlet
Elhangzott 2007.július 15.én az esztergomi Bazilikában, közreműködik Kováts Péter és Dudás Ferenc, a Bazilika kórusát Baróti István vezényli
Kováts Péter
1979-ben született Pécsen. Zenei tanulmányait öt évesen a Nagyatádi Zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni Czmerk Györgynél, szolfézst Balajthy Cecíliánál tanult. Első orgonatanára 1992-94 között Kárpáti József volt. Felkészítésével az 1994-es Salgótarjáni Országos Orgonaverseny két különdíját - köztük a legjobb Bach-játékért járó elismerést - kapta. Középiskolai tanulmányait a Váci Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte. 1998-ban felvételt nyert a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem orgonaművész-tanári szakára, ahol orgonát Pálúr János és Ruppert István osztályában, zongorát pedig Prunyi Ilonánál tanult. Hivatalos tanulmányai mellett a kezdetektől mestere volt Baróti István, az Esztergomi Főszékesegyház orgonaművész-karnagya.
2004-2008 között posztgraduális- és improvizációs tanulmányokat folytatott Franciaországban (Conservatoire de Reims és Conservatoire de Saint-Maur, Párizs), ahol még két diplomát szerzett: 2005-ben Reimsben, Pierre Mea osztályában Első díjat (Premier Prix d''Interprétation), majd 2008-ban Párizsban, Pierre Pincemaille neves improvizáció osztályában Improvizációs Aranymedált kapott, melyet a záróvizsga-bizottság egyöntetűen ítélt oda (Médaille d''Or d''Improvisation À l''Unanimité).
Több nemzetközi versenyen ért el szép sikereket: 2007-ben a Párizsi Nemzetközi Orgonaversenyen improvizációból bejutott a döntőbe, ahol az egyetlen díjat nem adták ki, de dicséretben részesült. 2009-ben az angliai St Albans-ban megrendezett Nemzetközi Orgonaversenyre egyedüliként interpretáció és improvizáció kategóriába is beválogatták és Tournemire-játékáért Dougles May-díjat kapott. 2011-ben, a Liszt-évben megnyerte a Weimari Nemzetközi Bach-Liszt Orgonaversenyt.
A hazai közönség számtalan alkalommal hallhatta játszani jelentősebb templomainkban, koncerttermeinkben, melyekből négy hangversenyét - Diplomakoncert a Zeneakadémia Nagytermében (2004), Liszt-est a budavári Mátyás-templomban (2004), Fiatal orgonaművészek hangversenye a Művészetek Palotájában a Nemzeti Hangversenyterem új orgonájának avatókoncert-sorozatán (2006), illetve a 23. Budapesti Bach-hét keretében, a Deák téri evangélikus templomban adott szólóestjét (2012) - a Bartók Rádió is leadta.
Zenekarokkal - mint a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara, MATÁV Szimfonikusok, Szegedi Szimfonikus Zenekar, Solti György Kamarazenekar, Erdődy Kamarazenekar - is közreműködött. 2010 nyarán Zamárdiban, az első magyarországi francia barokk stílusban épült orgona avatóünnepségén orgonált.
Filmzenét is készített 2002-ben Szabados Tamás operatőr Jelfák című természetfilm-sorozatához, mely több alkalommal került adásba a Duna Televízióban. Külföldön Németországban, Olaszországban, Szerbiában és Franciaországban koncertezett. 2012-es nürnbergi koncertjét a Bajor Rádió rögzítette és tűzte műsorára.
Egyházzenészként posztgraduális tanulmányai alatt a reimsi St. Maurice templomban orgonált és Párizsban is rendszeresen hívták különböző templomokba, melyek közül az ismertebbek: Saint Denis Székesegyház, Saint Vincent de Paul és Notre Dame de l''Assomption templomok.
2012 nyarától mestere mellett az Esztergomi Főszékesegyház orgonaművésze. Baróti István halála óta kinevezett utóda.
a Bazilika ujra szervezett Strigonum kórusa
