Bejelentés


Muzslai Zsitva Ágnes honlapja Gondolatok: akinek Isten vesztét akarja, előbb eszét veszi









Keresés a honlapon





Mária év 1947-ben

"Állok Istenért ,Egyházért,Hazáert"Mindszenty bíboros ,Esztergom érseke a magyar egyház prímása dokumentumok és visszaemlékezések tükrében A linkre kattintva a kötet weboldalára jut
cimmel írtam könyvet még 1995-en.Mészáros Istvan és dr.Szántó Konrád lektorálta, azonban anyagiak hiányában nem jelent meg. E kötetnek egy fejezetének egy részletét adom most közre Habsburg Ottó és Mindszenty bíboros emlékére 1947 évi találkozásukról


MÁRIA ÉV című fejezet

Esztergom büszke volt arra, hogy itt született az országalapító Szent István király, és a kereszténység bölcsője is itt volt, amely az országot Európához felzárkóztatta.
A város jelentős zarándokhely volt l947—ben is. A helyi lap tájékoztat arról, 1947. május 25—i számában, hogy:
,,Pünkösd vasárnapján Esztergom és környéke zarándoklatra jött a Bazilika Mária — kegyképéhez. Ez alkalommal reggel 9 órakor Mindszenty hercegprímás szentmisét pontifikált és szózatot intézett az ifjúsághoz."
A Szabad Esztergom 1947. június 22—én erről tudósít:
" Hatalmas hívő tömeg vett részt a Jézus Szíve körmenetben. Mintegy nyolcezer hívő zarándokolt a körmenetben, majd a szertartást dr. Drahos jános érseki helytartó vezette. A körmenetben részt vettek a hatóságok vezetői, dr. Rab Károly főispán, dr. Borbély György alispánhelyettes, dr. Bády István polgármester. " Majd az esztergomiak értesülhettek arról, hogy Mindszenty bíboros, titkára, Zakar András kíséretében, az angol katonai misszió repülőgépén június 13-án Ottawába indult és a 18—án kezdődő Mária Világkongresszuson vesz részt.
A bíboros úr Ottawában volt, majd Montreálban, mint a kongresszus meghívott elnöke, megnyitotta a Keresztény Munkásifjak Világkongresszusát. A bíboros népszerűségére jellemző volt, hogy Cherbonneau montreáli püspök több száz főnyi pap kíséretében fogadta őt, az egykori; híradás szerint óriási ovációban részesítették. A kongresszusi tagok is perceken át felállva éltették a szabadságért és a kereszténységért bátran kiálló magyar főpapot. (Szeghalmi Elemér :Hősiesség és stilus Mindszenty beszédeinek tükrében.IN. Magyar Fórum 1994.március 31.)
Az ottawai Mária — kongresszus befejeztével, az Amerikai Egyesült Államokban tizenhat magyar plébániát látogatott meg.
Ekkor találkozott először dr. Habsburg Ottóval, aki — keresemre — megirta e találkozás történetét.:



" Habsburg Ottó
MINDSZENTY HERCEGPRIMÁS

Először a második világháború után találkoztam a hercegprímással. Ugyan jól tudtam, hogy tevékeny, kapcsolatok is léteztek ővele, de nem tudtunk találkozni, márcsak azért sem, mert 1921 óta nem mehettem Magyarországra.
A Horthy rendszer, csakúgy mint a kommunisták, nem engedett be hazámba, és így csak a távolból ismerhettem Pghm józsef apatplébánost, később Mindszenty József püspököt, majd primást. Tudtam róla, hogy jellemes ember, hogy kemény ember, hogy kitart elvei mellett még a legsötétebb napokban is. Tudtam róla, hogy bátor, ami már akkor is elegge ritka volt. Akadt eszes, brilliáns, ügyes ember, de hiányzott a jellem.
Amikor a Prímas először, rövidesen a háború után Amerikába utazott, ellátogatott Spellman bíboroshoz és jelezte, hogy szeretne velem találkozni. Én akkor eppen az Egyesült Allamokban tartottam egy előadás—sorozatot és ezért megegyeztünk abban, hogy Chicagóban találkozunk. Oda ő is, én is könnyen eljuthattunk.
Persze nagyon kellett vigyáznunk, mivel mindenütt ott voltak a kommunista rendszer kémei, és én nem akartam, hogy a Prímásnak baja legyen abból, hogy velem kapcsolatba lép. A megbeszélésen, amely elég soká tartott, főleg arról volt szó, hogyan lehet a magyar nemzetet fenntartani anyagilag is, szellemileg is a nehéz időkben, amelyeket a Prímás előre látott.
Később a kommunisták azt állították, hogy mi ott összeesküvést szőttünk a kormány ellen. Ez nem felel meg a valóságnak. Főleg azt tárgyaltuk meg, hogyan lehet megmenteni az orszagot az éhinségtől, a nélkülözéstől, hogyan lehet előmozditani azt is, hogy felépítsük — még az akkori rendszer alatt is — mind az egyházi, mind az oktatási struktúrát. Arról volt szó elsősorban, hogy milyen amerikai segélyt lehetne Magyarország felé irányítani.

Mivel akkor sok kapcsolatom volt a washingtoni kormánnyal, ő elmondotta nekem, mik a szükségletek, és én neki őszintén megmondtam, hogy mennyiben tudok segíteni és mennyiben nem. Az is szóba került, hogyan lehetne mozgósítani az amerikai egyház segítségét a magyarság számára. Azonkívül arról is heszéltünk, miképpen lehet e cél szolgálatába állítani az, amerikai magyarságot, amelynek komoly súlya volt az Egyesült Allamok bizonyos vidékein.
Ez volt a,Chicago—i összeesküvés, amelyet azután a Prímás elleni perben felhoztak a kommunisták. Engem akkor megkérdeztek, mind az újságírók, mind mások, hogy én mikor és hol találkoztam a Prímassal Kanadában. őszintén és az igazságnak megfelelően mondhattam, hogy sose találkoztam vele abban, az országban, — hiszen az Egyesült Államokban jöttünk össze. Ugy látszik tehát, hogy mindennek dacára, a Chicago-i találkozás részletei nem jutottak a rendszer tudomására.
Legközelebb a Prímast akkor üdvözölhettem, amikor a Pápának engedelmeskedve kényszerült elhagyni a Budapesti Amerikai Nagykövetséget és külföldre menni. Én röviddel Bécsbe érkezése után ellátogattam őhozzá. Megkérdeztem, mik a céljai most külföldön. Két célt nevezett meg. A vallási életet megtartani a világon szétszórt magyarok között, és megóvni a magyar nyelvet. A nyelvi kérdés mélyen érdekelte. Tudta, hogy ,,nyelvében él a nemzet", és hogy ez főleg a magyarságra all. Tudta azt is, hogy aránylag nehéz nyelvünk könnyen elvész. Ez volt munkájának nemzeti Célja, és ezzel foglalkozott éjjel-nappal. Bátor hazafi volt...
Többször találkoztam vele, és mindig ugyanazt tapasztaltam. Mindszenty józsef egy igazi magyar patrióta volt. Nagyon ritka a hozzá hasonló lelkes hazafi. Mindent feláldozott a hazáért. Imádta nemzetét, ugyanakkor azonban tisztelte a többi nemzetiséget is.
Ezért mindig azon gondolkozott, hogyan lehet megmenteni nemzeti kultúránkat. lsten nagyon is szerepelt az életében. Szentéletű ember volt. Nagy ereje, nagy batorsaga, nagy kiállása lstenbe vetett hitéből eredt. Ez adta emberfölötti erejet.
Sokan azt mondtak, hogy Mindszenty József nem volt bölcs, alkalmazkodnia kellett volna a rendszerhez. Ha ezt tette volna, nem lett volna Mindszenty józsef. Az általános gerinctelenség idején ő szilárd jellem volt. Bátorsaga miatt lett nemzeti szimbólum. Ha megalkudott volna a rendszerrel, ahogy mások tette'k, sohase tudta volna teljesiteni azt a feladatot, amelyet lsten reá rótt.
Ő jellemet jelentett, bátorsagot, a mai idők egyik legritkabb egyéniséget. Ha a magyar nemzet átvészelhette nehéz időszakát, ezt elsősorban egyes személyek közül Mindszenty Józsefnek köszönhette. És ez nem csak az akkori harcra áll. Nemzetünknek olyan hirnevet adott. amely a jövőben is fogja szolgálni Magyarország ügyét. "

1947. július 30—án a Kármelhegyi Boldogasszony búcsúja alkalmából nagy ünnepség volt Budapest—Angyalföldön a Karmelitak templomában. Az ünnepi szentbeszédet Mindszenty bíboros mondta, aki kanadai—amerikai útjáról hazatérve először jelent meg hivei között. Szentbeszedében ezeket mondotta:

,,Kedves fővárosi híveim! Nagy útról visszaterve hálát adok a jóságos lstennek, hogy ismet közöttetek lehetek. Úgy van ez rendjén, a pásztor hű nyája körében legyen. Elmondtam az amerikai magyaroknak, hogy édesanyjuk, a magyar haza, hétfelé darabolva került le a békekonferencia műtőasztaláról. Idehaza de sok rétegben láttam annyi könnyet, annyi elcsukló zokogást, mint az amerikai magyar templomokban. Tíz és fél évszázada az Egyház volt Magyarországnak fundamentuma. Ha ezeket elhagyjuk, vagy engedjuk elhagyni, az ország életet adjuk fel." (Evangélium.Katolikus hitszónoklati és lelkipásztori folyóirat.szerk. Orbán László ,Győr. 26.évf, 1947.augusztus.353.p.)

Az ottawai kongresszuson fogant meg benne, a magyarországi Boldogasszony Éve gondolata.
A Boldogasszony Éve ünnepség- sorozatot 1947.augusztus 14-15-én Esztergomban nyitotta meg.
A Szabad Esztergom részletesen beszámolt erről az ünnepségről augusztus 24—i számában:

"Húszezren hallgatták Mindszenty hercegprímás Nagyboldogasszony - napi szentbeszédét.
Augusztus l4—én este ti Széchenyi térről indult el a hívők gyertyás felvonulása.Mintegy tizenötezren vettek részt ezen a felvonuláson, amelyhez hasonló Esztergomban még a Szent Jobb 1938-ban történt országjárásakor sem volt.
Megkapóán szép volt a felvonulás, amelynek végen Mindszenty József bíboros, herceg— prímás haladt főpapjai és papjai kiséretében. Amikor a kardinális elindult a Széchenyi térről, a felvonuló hivők elöl haladó része már a Bazilikánál volt. És gyűltek a hívők a Bazilika előtti téren, ahol a felvonulás befejeztével a tábori oltár előtt egyházi ájtatosságrá került sor, maid Kovács Sándor szombathelyi püspök intézett szózatot á tömeghez. A felajánló imát dr. Bády lstván, Esztergom város polgármestere mondta.
Másnap augusztus 15- én, Nagyboldogasszony - napján a helyi hívőkhöz csatlakoztak az ország különböző részeiből összesereglett hivők. Az istentiszteleten, amelyet Mindszenty József biboros hercegprímás pontifikált, mintegy húszezer ember vett részt. A Bazilikába csupán nyolcezren fértek, a többiek a templomon kívül helyezkedtek el és hangszórokon hallgatták a herecegprímás beszédét.
Augusztus 15-én délután egyházzenei — és énekhangverseny volt a Bazilikában, amelyen az esztergomi Bazilika énekkarán kivül a veszprémi és a székesfehérvári templomi énekkarok is szerepeltek nagy sikert aratva. A hangversenyt mintegy tizenötezren hallgatták végig. Jelen volt maga Mindszenty József bíboros hercegprimás is. " (A megnyitáskor elhangzott főpásztori szentbeszéd megjelent a Hirdettem az Igét című kötetben 1982-ben.)



AZ ESZTERGOMI "BOLDOGASSZONY ÉVE " MEGNYITÓ ÜNNEPSÉGÉN BÁDY ISTVÁN ÁLTAL ELMOBDOTT POLGÁRMESTERI FELAJÁNLÓ IMA EREDETI SZÖVEGE
lMADSÁG. Felajánló ima Nagyboldogasszony előestéjén, 1947. aug. 14—én
" Hozzád fordulunk könyörgő imánkkal, Isten dicsőséges Anyja, Magyarok Nagyasszonya, szentséges Szűz Mária. Kilencszáz éven át élvezett pártfogásodat megköszönve kérünk, hogy ezután se vond meg tőlünk anyai jóságodat.
Első szent királyunk, aki itt született városunkban, előre látta népe árvaságát, és neked ajánlott minket. Mi tehát nem az idegen félelmével, hanem a gyermek bizalmával fordulunk hozzád, mert tudjuk, hogy sohasem hagytad cserben azokat, akik közbenjárásodért hozzád folyamodtak.
Hatalmas szószólónk voltál Szent Fiadnál a letűnt századok alatt; csak így maradhattunk meg tengernyi ellenség között kereszténynek és magyarnak. Anyai oltalmadban bízunk most is, az új idők viharaiban. Kelj, Nagyasszonyunk, néped védelmére, és eszközöld ki nekünkszent Fiadnál a hűség kegyelmét!
Hűséget az ősi hithez, amelyért — ha kellett — életüket is feláldozták apáink.
Hűséget Szent Fiadhoz és az Anyaszentegyházhoz, amely mint őseinket — minket is elkísér a bölcsőtől a sírig. Végül hűséget hozzád is, áldott Nagyasszonyunk, akinek erős hite, szelíd jósága és szeplőtelen tisztasága minden idők magyarjának örök eszményképe.
Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a mai nehéz idők küzdelmeit, és állhatatosan viseljék az élet terheit.
Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek" az Anyaszentegyháznak, és drága magyar hazánknak.
Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy mind beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint.
Eszközölj ki áldást Szent Fiadnál országunk vezetőire, hogy a népet bölcsességgel és igazsággal kormányozzák ; nekünk pedig készséges és engedelmes szivet, hogy a törvényeket becsületesen megtartsuk.
Igaz, szívbéli töredelmességgel viseljük a szenvedés keresztjét, amelyet bűneinkért sokszorosan megerdemeltünk, de mégis bízalommal fordulunk hozzád, engeszteld meg Szent Fiadat és kérjed, hogy a.bünfetés ostorát távolítsa el felölünk; derítse ránk mielőbb az igazi béke napját, hogy minden magyar szív egyesülhessen Szent Fiad és a mennnyei Atya dicséretében. Amen. "

Az esztergomi ünnepség után augusztus 17-én Csongrádon megtartott Mária—napokon így szólt Mindszenty bíboros a zarándokokhoz: ,,Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik juhok ruházatában közelítenek hozzátok. Gyűllöletet hirdetnek és a rnaguk érdekvetését aratják. Magyarok, legyetek ti Szent István és a .Nagyasszony népe!" ( Mindszenty József: Emlékirataim 196.p.)
Valóban, a ,,hamis próféták" ott osztogatták azokat az emléklapokat, egyik oldalán az MKP jelszavaival, a másikon a Boldogasszony Anyánk című énekkel, amelyről az 1947-es választásokkal foglalkozó fejezetekben már korábban szóltam.
Szeptember 7—8—án Szombathelyen tartottak Mária—kongresszust, amelyen a bíboros is részt vett, ekkor tortent az újjáépített szombathelyi szekesegyhaz megáldása is.
Ekkor mondotta: ,,Katolikusok es magyarok Mária ősi népe vagyunk és maradunk rabsagon, viharon, kereszten, nyomoron át.Ezeken keresztül is él a remény: Mária gyermeke, Mária nemzete nem veszhet el." (Evangélium.Szerk, Orbán László,Győr 1947.október. 451.p.)
Ezen az ünnepség-sorozaton Grősz József kalocsai ersek az alábbi szavakat mondotta:
",Minden ember tudatosan vagy tudat alatt rövid földi pályafutása során a boldogságot hajszolja, de milyen kevesen vannak akik az igaz boldogságot meg is találják.
Nem a gazdagság, a jólétben való dúslakodás adja a boldogságot, mert lehet, kinek egy darab száraz kenyere van és egy pohár vize, a szívében már itt a földön is megtalálta a boldogságot. Mert ez a boldogság lelki nyugalmat ad, és akinek a lelke nyugodt, és szeretet lakozik benne, az az Istenhez legközelebb áll." (Evangélium, 1947.október 452 p.)
Kovács Sándor szombathelyi püspök, a székesegyház újjáépítésének ünnepe alkalmával így emlékezett a szomorú múltra:
,,1945. március 4-e a szombathelyi egyházmegyének gyászkeretes emléknapja marad mindörökké. Kegyetlenebb és fájdalmasabb, mint az "1605. évi török pusztítás, az 1710—11. évi fekete halál és az 1715. évi tűzvész. Mindegyiknél kegyetlenebb és fájdalmasabb, mert percek alatt a székesegyházzal együtt a város nagy területe került romok alá és félezer életerős, dolgozó ember lett áldozata a háború őrültségének." (Evangélium. 1947 október 452 p.)
A szombathelyi Mária—ünnepségeken, Czapik Gyula egri érsek, Papp Kálmán győri püspök és Bánáss László veszprémi püspök is szólt a mintegy százezres zarándok tömeghez:
Szeptember 20—án Mindszenty József bíboros az egri Mária—ünnepségen a több tízezer zarándoknak ezt mondotta beszédében:
,,Mióta a helyemen vagyok, azóta szüntelen az igazságot és a szeretetet hirdetem. Sohasem fogok ezen álláspontomon változtatni, mert az eredményes újjáépítéshez a szeretetre és igazságra egyaránt szükség van." (Evangélium 1947.november 497 p.)
Ez a mondat mintegy vezérfonalként mutatja életútját és tevékenységét.

1947 októberében Budapesten rendezték meg a Nemzeti Mária-kongresszus nagygyűléseit. Mindszenty a szombathelyi premontrei gimnázium Mária Kongregációjában a kongregáció prfektusa volt.
Mivel a Mária Kongregáció Szűz Mária tiszteletére neveli a kongreganistákat így mintegy a Szůzanya lesz a kongreganista nevelője.
Mindszenty személyiségére döntő hatással volt a kongregáció.
Fogadalommal igérte, hogy" mindenkor és mindenben az Isten akaratát keresi az Istenanya pártfogása alatt."(Szeifert :Mint a gyémánt..5.p.)

Az l947-es Mária kongresszuson a bíboros így szólt az ifjúsághoz.:
"A múlt legnagyobb értékei, a Nagyasszony kultusza alapján keressük a magyar ifjúság testi és lelki épségét és egészségét.
Mária, a Szűz és Anya mutatja az ifjúság útját. Azokat a Mária kongregációkat, amelyek olyan győzelmes erőket mutattak a század tizes éveiben, a támadások pergő-tüzében úiból szervezni kell az egyetem, a középiskolák, az iparos, munkás és kereskedő és egyéb ifjúság számára..." (Evangélium 1947.november 498 p)
A bíboros e szavainak szomorú előzménye a keresztény társadalmi egyesületek 1946. június 25-i rendelet alapján történt betiltása. Bár az úgynevezett hitbuzgalmi egyesületeket, mint például a Szívgárda vagy a Mária kongregáció, hivatalosan nem tiltották be, de működésüket akadályozták, lehetetlenné tették.

-Mindszenty lózsef a munkásság számára tartott Golgota téri ájtatosságon ezt mondta:
,,Ez az Egyház szerető édesanyja mindenkinek, a kérgeskezű munkásnak is. Ezt hirdeti jézus Örök evangéliuma : Méltó a munkás a bérére. Ennek a szüntelen hirdetése többet ér a munkásvilágnak mint évszázadok gyűlöletharca. Ez tartja a világ elé a két kőtáblát, amelynek parancsai a munkás emberi méltoságát biztosítják. A kegyelmi élet még magasabbra emeli a munkás emberi méltóságát, a bűnbánat szentsége megóvja az elaljasodástól." (Evangélium 1947 november 498 p.)
A budapesti Mária—napokon 80 és 150 ezer között volt a résztvevők létszáma.

A Mária-év során 1948 tavaszán az ország különböző vidékein más—más városok rendeztek Mária—napokat.
1948. április 18-án Sátoraljaújhelyen mintegy 50 ezren voltak.
A bíboros borsodi körútjáról találtam egy szép visszaemlékezést a Keresztény Elet 1994. május 8—i számában.
Bakonyi Béla, Lavotta-díjas nyugalmazott ének-zenetanár emlékezett Mindszenty bíborosra:
"1948 gyönyörű nyári alkonyán érkezett községünkbe borsodi körútja során Mindszenty József bíboros, hercegprímás.
Ökumenikus érzülettel egész Abaújszántó, templomunk térségébe vonult. Én 50 tagú vegyeskórusommal az iskolai kereszt előtt készitett pódiumon vártam a főpásztort. A lenyugvó nap ékes kontúrt rajzolt a 800 éves templom ünnepélyes megvilágításában.
Szálltak a gyönyörű harmóniák, az ezer fős tömeg letérdelt, hogy a most boldoggá avatásra kerülő főpap áldását fogadja.
Ezeket mondotta: ,,Csodálatos ennek a templomnak a sziluettje a lenyugvó nap fényében. Örömömnek adok kifejezést, hogy ennek a nagymúltú községnek a népét, szépen éneklő kórusát főpapi áldásomban részesíthetem."

Borsodi körútja után Gyulán volt Mária—ünnepség.

Az április 24-25—ig Gyulán tartott Mária—ünnepségről a Magyar Kurir 1948. ápr. 29—én írta:
,,Mindszenty szombaton este érkezett útban Gyula felé Békéscsabára, ahol a főplébánia előtt tízezren köszöntötték. Utána a kardinális folytatta útját Gyula felé, ahol a város előtt 4 kilométerrel lovasbandérium, kerékpárosok százai fogadták. Itt Glasz Mihály apátplébános, üdvozlő. szavai utan virágokkal díszített lovaskocsira szállt es tizezrek ujjongó sorfala között vonult a templomba, ahol ájtatosság volt. Vasarnap Gyula népe és 37 község katolikusai vonultak a Kossuth terre, ahol Mindszenty szentmisét mondott. Szentbeszédében mondotta: "A Nagyasszony védi országát és ez a titka csodás fennmaradásunknak. Ezt érezte, tudta a nemzet. Ha Rákóczi zászlait nézem, ha 1848 zászlait tekintem Mária képe ott van rajtuk.A népdal a néplélek legőszintébb megnyilatkozása és a Magyarok Nagyasszonya oda is bevonult:
,,Mindig hordják a rekrutát
igem tom hogy lesz Magyarország!
Él még a jó Isten Anyja,
Nem hagyja el a magyart soha! "
A szentmise után a fellobogózott és virágdíszes házak között az Oltariszentséggel körmenet indult. Az Oltáriszentséget Grősz József kalocsai érsek vitte, a menetben részt vett Mindszenty József hercegprímás, a görögkatolikus püspök, és a csonka Nagyvárad egyházmegye vikáriusa. A körmenet a belvárosi templom— ban szentségi áldással fejeződött be. Délután 3 órakor az ifjúsághoz szólt a hercegprímás a gimnázium udvarán.

Május 2—án Márianosztrán, május 9—én Törökszentmiklóson volt Mária—ünnepség. Ez utóbbiról, a Nagykunsági Mária napok— ról, részletes programot közölt a Magyar Kurír 1948 március 31—i száma.

A Nagykunsági Mária napok május 7—9-ig tartottak. Május 7— én Törökszentmiklóson ünnepélyesen Veni Sancte-val nyitották meg a Mária napokat. Május 8-án délelőtt ifjúságnak szentmise és Mária-ünnepség este 8—kor a Fájdalmas Szűz Rómából érkező kegyszobrának a fogadása, a szobor előtt szentóra a hazáért, hadifoglyokért. Május 9—én volt unnepiszentmise, amelyet Mindszenty bíboros hercegprímás pontifikalt. Délután a Rómából érkezett kegyszobrot ünnepélyesen elhelyeztek a Szervita atyák Kálvária templomába."
A kommunistákat zavarta a Mária—ünnepségek, nagy hívő tömege, valószínűleg azért, mert azokon az ünnepségeken melyeket Rákosi elvtárs ,,celebralt , jóval kevesebben vette részt.
Ezért minden alkalmat megragadtak a hívők részvételének megakadályozására.
A zarándokoknak sokszor vasuti jegyet sem adtak, csökkentették a vasutikocsik számat. különféle indokkal megtiltottak mindenfajta közlekedést az ünnepség színhelye felé.

A Püspöki kar 1948 május 11- én tiltakozást ielentctt be a kultuszminiszternél és az alkotmányban is rögzített vallásszabadságra hivatkozva orvoslást követelt.

1948. május 13-án Budapesten a Sziklakápolnánál tartott fatimi körmenetet a rendőrséggel szétverették.
A sziklatemplomi körmenet szétveretése után a bíboros átiratot juttatott el a kultuszminiszterhez, melyben a Mária-ünnepségek erőszakos megzavarása mellett szóvá tette az iskolák államosítását megelőző hatósági erőszakosságokat es törvénytelenségeket.

l948.június 13-án Baján tartott Maria-ünnepségre Cs. Á. Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény lskolanővér így emlékszik:
,,1948 június 13-án Bajára mentünk, a Mindszenty által vezetett, akkoriban szokásos Mária-napokra. A püspöki karból sokan kísérték Mindszenty bíboros urat, és ő Baján tartott volna egy beszédet, ami nagyon szépen indult, mert egy tetőteraszról szólt volna a tömeghez.
És egy pici kislány odament, olyan négy éves forma, egy csokorral, és mondta, hogy "lsten hozott közénk, Hercegprímás bácsi, pici szivünk már alig győzött várni" és ebben a pillanatban a tetőn fönt egy ember elvágta a drótot, és tovább már nem volt mikrofon. Olyan óriási csend lett, szinte pillanat alatt, mintha mindenki észrevette volna ezt a mozdulatot. A bíboros úr elkezdett beszélni és mindenki minden szót értett.
A hatalmas téren töméntelen sok ember gyűlt össze, nagyon sok diák."
(Kulics Ágnes — Tölgyesi Agnes: ...evilagból...Bp. Gondolat,1989.131.p.)

A korlátozások és zaklatások ellenére a zarándokok létszáma nem csökkent. De azt, hogy a hatóságok mennyire figyelemmel kísérték ezeket az ünnepségeket Szokolay Zoltán: Kovácsházi keresztút című könyvéből tudtam meg.
Szokolay Zoltán a Mezőkovácsházán élt Marycz Győző esperes-plébános tragikus élettörténetét írta meg.
A plébánost 1949-ben hurcolták el az ávósok. Bűne az volt, hogy nem írt alá egy Mindszentyt elítélő nyilatkozatot. Ezért börtönben töltött négy évet1952-ben szabadult Sztalin elvtárs születésnapja alkalmával adott amnesztiával, de élete végéig ápolásra szoruló súlyos betegként.
A szerző kutatása során a Csongrád Megyei Levéltárban, Szegeden talált egy iratcsomót a Csanád Megyei MDP iratai között (40 fond 2, csoport 48. (i.e. 10—17. oldal). Az iratcsomó tartalmazza Kukucska János megyei propagandista jelentését az l948 május 23—i makói Mária—napról. A jelentés a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége, Farkas Mihály elvtárs számára készült.
A megfigyelő pontosan leírja Mindszenty szentbeszédét — még azt is megjegyzi, hogy mikor tapsoltak, valamint az ünnepségen résztvevők pontos létszámát, lakóhely szerinti csoportositásban.
Tehát a gyűlést 11.136 ember hallgatta végig (bámulatos precízitás).
A jelentéssel még sem volt elégedett Farkas Mihály elvtárs, mert utólag kérte ,,Egyben kérjük három példányban valló megküldését Hamvas püspök által kiadott prospektusnak is, melyben a "Boldogasszony Anyánk" kezdetű egyházi ének is benne van.
Várjuk az Elvtársak sürgős válaszát! Szabadság! Farkas titkárság " olvashatatlan aláírás.(Szokolay Zoltán:Kovácsházi Keresztút. Bp. Irmag Kiadó , 1994. 21 p.)
Természetesen a "Boldogasszony anyánk, régi nagy Patronánk megérkezett három példányban Farkas elvtárshoz.

Augusztus 5-én a hatóságok intézkedtek, hogy a szegedi Mária— ünnepségen minél kevesebb hívő hallja Mindszenty szavait, ugyanis megtiltották a hangszórók felállítását. (Magyar Katolikus Almanach II. Bp.1988. 26.p.)

Szeptember 7—8-án a Zalaegerszegen rendezett Mária konr gresszuson az ünnepi szentmisén Mindszenty bíboros és Grősz József kalocsai érsek mondott szentbeszédet hatalmas hívősereg előtt. Erről az ünnepségről az esztergomi Mayer Mihály tanár őriz személyes emléket. Ugyanis ekkor volt gimnazista Zalaegerszegen.
Mayer úr elmondta, hogy a résztvevő diákokat szigorúan megbüntették. Ő is a megbüntetettek között volt.

Celldömölkön szeptember 12—én a karhatalom felvonultatásával tartották távol a zarándokokat a várostól. Csak a templomban lehetett szentmisét tartani, miközben a tűzoltók sárga folyadékot fecskendezve kocsival járták körül a templom környékét.

Bodajkon szeptember 26—án volt Mária—kongresszus, és Pálosszentkúton november 10—én szintén több tízezres zarándoklat részvételével.
Majd kilenc nappal később letartóztatták ZakarAndrást, a bíboros titkárát, akit egyenesen az Andrássy út 60—ba vittek — mindez előjátéka volt a bíboros letartóztatásának és kirakatperének.
De ekkor már a Mária-évvel örökre beírta nevét a bíboros a hívők szívébe, akik a zaklatások ellenére is bizonyították, hogy Magyarország ma is Mária országa!
De, hogy Mária országából, az istentagadok orszaga legyen, át kell nevelni az ifjúságot, a jövendő nemzedéket. A keresztény erkölcs és szellemiség helyett, a marxista alapokon álló szocializmust építő gondolat vezéreljen minket, hű csatlosa legyen országunk a Szovjetuniónak.
Ennek elérésére már 1946-ban megindult a harc az ifjúságért.







Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!