Mindszenty bíboros életéről kezdtem könyvet írni 1993-ban. Érdekes voilt, hogy amikor elkezdtem a munkát szinte alig tudtam valamit a bíborosról és dokumentumok és visszaemlékezések gyűjtése közben szinte megmutatta magát nekem. Volt, hogy a könyv magától nyílt ki a kezemben ott ahol éppen róla volt szó és érdekes dolgot tartalmazott. Leveleztem is Amerikában élő tisztelőivel és Habsburg Ottó is elküldte nemek visszaemlékezését Mindszentyvel történt első találkozásáról. A háromszáz oldalara sikerült dokumentum és visszaemlékezés kötetet Szántó Konrád és Mészáros István professzor lektorálta.Sajnos anyagiak és támogatók hiányában csupán az esztergomi székfoglalás történetét tudtam kiadni külön kis kötetben a bíboros székfoglalásának 25. évfordulója alkalmából 19995-ben. De nem hiába dolgoztam a könyvemen, a benne foglaltak egy részét folyamatosan különböző újságcikkekben megírtam. Talán ezzel erőteljesebben sikerült tennem a bíboros emlékének megőrzéséért és a boldoggá avatás ügyének előremozdításában, mint könyv alakban porosodna a polcokon.
A Hídlapban megjelent Mindszenty bíborossal kapcsolatos írásaimból:
2008.december 27. Hatvan éve tartóztatták le Esztergomban Mindszenty bíborost
Karácsonykor Jézus születésének örvendenek a keresztények, rajtuk kívül a fenyőfa gyertyáinak fénye mindenki számára családias meghitt és benső szeretet ünnepe. A szeretet ünnepe mellett most emlékezünk arra, hogy hatvan évvel ezelőtt 1948. december 26.-án tragikus pillanatokat élt át Esztergom városának hívő közössége. Ekkor tartóztatták le Mindszenty József, bíborost, esztergomi érseket.
Az esztergomiak emlékezetében az 1948 decembere a félelem ideje volt. A Prímási Palota előtt éjjel – nappal őrködött egy fekete gépkocsi benne két ávóssal. Mindszenty ellenes diáktüntetést is szervezet a MADISZ, amelyről egy szemtanú visszaemlékezése szerint az esztergomi diákok igyekeztek megszökni. Karácsony előtt egy nappal rendőrök szállták meg a Prímási Palotát és házkutatást tartottak, majd december 26-án este Decsi rendőr alezredes vezetésével betörtek az érseki székházba. Mindszenty bíboros, vacsora után imazsámolyán térdelve imádkozott és elmélkedett. A rendőrök benyomultak a szobájába és letartóztatták, hazaárulással, kémkedéssel és valuta üzérkedéssel vádolva. Édesanya szeme láttára hurcolták el Esztergomból a magyar katolikus egyház prímását. Ezzel elkezdődött a hírhedt koncepciós per, amely az egész világon felháborodást keltett. XII. Pius pápa a magyar főpapsághoz intézett levelében írja:„Szeretett fiúnknak, Mindszenty József bíboros, esztergomi érseknek vakmerő elfogatása és érseki székéből való eltávolítása mély fájdalommal sújtott Bennünket, mert ennek az érdemekben annyira gazdag egyházfőnek személyével kapcsolatban a vallás iránti köteles tiszteletnek és magának az emberi méltóságnak súlyos megsértését látjuk.” Mindszenty bíborost az eltelt évtizedek alatt a hitéért és egyházáért kiálló főpapként tisztelték a világ katolikusai. Boldoggá avatását kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A dokumentumok alapján a Vatikánban P. Vincenzo Criscuolo kapucinus atya Dr. Andrea Ambrosi római posztulátorral karöltve pár hónap alatt csaknem a teljes mintegy hétezer oldalas anyagot összeállította. Az anyag jelentős része nyomdakész állapotban van, és 2009 végére elkészül az egész boldoggá avatási eljáráshoz szükséges peranyag. Ezt átvizsgálják a teológusokból és bíborosokból álló szakértők és véleményüket a Szentatya elé terjesztik. Ő fog dönteni Mindszenty bíboros erényeinek hősiességéről, majd a már két kivizsgált csoda elismerése, következhet, amelynek végén boldogok körébe emelhetik Mindszenty József bíborost.
Muzslai Ágnes
Emlékérem Mindszenty bíboros tiszteletének öregbítéséért
2008-02-21 14:22:16
A Mindszenty Társaság által alapított Mindszenty-emlékérmet idén Szörényi Éva, Kossuth-díjas színművésznő és Kühár Ede bencés szerzetes veheti át Esztergomban.
A bíboros emlékét ápoló Mindszenty Társaság Lezsák Sándor országgyűlési képviselő kezdeményezésére alakult 2004-ben, a mártír sorsú főpap püspöki kinevezésének 60. évfordulóján. A társaság azóta minden évben emlékérem adományozásával ismeri el azon személyek tevékenységét, akik élenjártak a névadó bíboros életművének és tiszteletének ápolásában. Szörényi Éva színművésznő kiemelkedő alakításait a filmtörténet őrizte meg, tehetségét 1952-ben Kossuth-díjjal is elismerték. 1956-ig a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, a színház forradalmi bizottságának tagjaként részt vett az 1956 őszén kirobbant forradalomban, majd a megtorlás elől Amerikába menekült. Los Angelesben telepedett le és meghatározó személyiségként részt vett az ott élő magyarok kulturális életében. A forradalom 50. évfordulója alkalmából életre hívott egyesült államokbeli eseménysorozat egyik fő szervezője és rendezője volt. Az Amerikai Magyar Alapítvány 2006-ban emiatt ki is tüntette a Abraham Lincoln-díjjal, amelyet az amerikai magyarok közül az kaphat meg, aki nagyban hozzájárul az amerikai közjóhoz is.
Kühár Ede bencésrendi szerzetes a pannonhalmi apátság tagjaként élt Máriazell-ben a kegyhely magyar gyóntatópapjaként, és ő gondozta Mindszenty máriacelli sírját a bíboros hamvainak 1991-es hazaszállításáig.
A Mindszenty Társaság ezek mellett kutatói ösztöndíjjal jutalmazta Kovács Gergely történészt, aki a budapesti Szent István-bazilika irattárában található dokumentumok alapján a bíboros életművén dolgozik.
A Mindszenty Emlékérmet március 29-én adják át Esztergomban.
Muzslai Ágnes
Mindszentyre emlékezve
2008-05-06 12:01:01
Zarándokok ezrei a Bazilikában
Ezrek zarándokoltak Esztergomba május 3-án, szombaton a Mindszenty József bíboros, hercegprímás földi maradványait őrző Bazilikába. A mártír sorsú főpap emlékére tartott ünnepi szentmisét Erdő Péter esztergom-budapesti érsek mutatta be, Julius Janusz apostoli nunciussal, és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival.
Tizenhét éve már, hogy Mindszenty bíboros 1975. május hatodikán bekövetkezett halálára emlékezve, országos zarándoklat keretében érkeznek Esztergomba a hívők. A száműzetésben elhunyt és Máriazellben eltemetett Mindszenty József földi maradványait 1991. május 6-án helyezték el az esztergomi Bazilika kriptájában.
A hétvégi, verőfényes szombat délelőtt lassan gyülekeztek a hívek az esztergomi főszékesegyházban a Mindszenty bíboros tiszteletét őrző hagyományos országos zarándoklaton. A budapesti Pannonia Sacra Általános Iskola százharminckét fős csoportja kerékpáron érkezett Esztergomba az ünnepi szentmisére. A főoltárnál foglaltak helyet a meghívott vendégek, köztük Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök és neje, valamint Völner Pál, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke. A virággal díszített kereszttel vagy népviseletben érkezett zarándokok elfoglalták az összes ülőhelyet, de nagyon sokan álltak, vagy a magukkal hozott kis székre ültek. A püspöki kar tagjai és az egyházmegye papjai fogadták a főkapun érkező Erdő Pétert, aki a főoltárhoz érkezve arra kérte a megjelenteket, hogy a szentmisén imádkozzanak
Mindszenty hercegprímás és Meszlényi Zoltán káptalani helynök boldoggá avatásáért. Székely János segédpüspök az esztergomi Hittudományi Főiskola rektora szentbeszédében hangsúlyozta, hogy Mindszenty életútjával bizonyította: Isten mindig velünk van, a szentéletű bíboros gyámolította a szegényeket és védelmezte az üldözötteket, és a nyilas uralom alatt nem tagadta meg a más felekezethez tartozók megsegítését sem: veszprémi püspökként többször mutatkozott a zsidó közösség rabbijával. Szót emelt a háború befejezése érdekében, amiért Szálasi börtönbe veti, esztergomi érsekként pedig kiállt egyháza mellett a politikai elnyomással szemben. Méltó követője volt érsekének Meszlényi Zoltán püspök, akit Mindszenty bebörtönzése után választottak érseki helynökké. Székfoglalójában fogadalmat tett egyháza iránti hűségről, majd alig egy hónappal ezt követően letartóztatták és a kistarcsai fogolytáborba hurcolták. Itt halt meg 1953. január 11-én, titokban temették el a rákoskeresztúri köztemetőben, és csak 1966-ban térhettek hamvai az őt megillető helyre az esztergomi Bazilika kriptájába. Székely János beszédében kiemelte: Mindszenty József és Meszlényi Zoltán számunkra ablakok, akiken keresztül Isten fénye ragyogja be országunkat. Az ünnepi szentmise zárásaként a papság és a hívek a kriptában rótták le tiszteletüket Mindszenty József bíboros és Meszlényi Zoltán sírjánál.
Muzslai Ágnes
A vörös csillag áldozatai
2008-02-21 14:43:51
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja Esztergomban
A kommunista önkényuralom áldozataira emlékezik a Fidesz és a Fidelitas Esztergomban február 25-én este hat órakor a Mindszenty téren. Esztergom, vallásos központként különösen megszenvedte az ötvenes éveket, de a sokak által ismert Mindszenty-per mellett másokat is ledarált a diktatúra.
A második világháború utáni első parlamenti választásokon a keresztény értékeket hordozó politikai erők kerültek többségbe, amit az akkor már erőteljes szovjet befolyás alatt álló kommunista párt nem tűrhetett sokáig. Az akkori politikai erőviszonyokat figyelembe véve gyorsan rájöttek, hogy céljuk eléréséhez a parlamenti többséggel rendelkező Független Kisgazdapártot kell megtörniük. Kiszemeltjük Kovács Béla, a kisgazdapárt főtitkára, aki akkoriban a párt legdinamikusabb vezetője volt. A népszerű politikust 1947. február 25-én az Államvédelmi Hatóság a szovjet hadsereg elleni kémkedés címén letartóztatta, majd a Szovjetunióba hurcolták. Ez volt a fordulópont, amely az MKP erőszakos hatalomra jutását készítette elő, ezután sorra vitték el a kisgazda-politikusokat összeesküvés címen. Ily módon a kisgazdák parlamenti többsége rövid idő alatt elolvadt, majd ügyesen taktikázva a kommunisták 1947. augusztus 31-re új nemzetgyűlési választást írtak ki, amely a csalások miatt csak a hírhedt „kékcédulás„választás néven vonult be a történelembe. A kommunista pártot hatalomra juttató erőfölény Esztergomban azonban megtört, és a párt helyi aktivistáinak, valamint vezetőinek minden igyekezete ellenére a Schlachta Margit vezette Keresztény Női Tábor két jelöltje, Gróh József ügyvéd és Kisházi Mihály tanár került az új nemzetgyűlésbe. Nevük és sorsuk összeforrt Mindszenty József bíborossal, akit a prímási palotából vitt el az ÁVH 1948. december 26-án, majd koholt vádak alapján perbe fogták és bebörtönözték. Gróh Józsefnél és Kisházi Mihálynál 1949 márciusában kopogtattak az egyenruhások, majd a demokratikus államrend és köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom vezetésével vádolták meg őket. Kisházi Mihályt 7 év, Gróh Józsefet 2 év fegyházra, valamint teljes vagyonelkobzásra ítélték, és büntetésük letöltése után sem térhettek vissza Esztergomba – ehelyett kényszerlakhelyet jelöltek ki számukra.
Az irattárak adatai és a történészek szerint milliókra tehető a kommunizmus áldozatainak száma világszerte, a Gulágokban meghalt ezrek mellett az áldozatok közé tartoznak azok is, akik túlélték a börtönt és a száműzetést. 2000-ben a kommunista párt magyarországi hatalomra jutásának fordulópontját, 1947. február 25-ét jelölte ki az Országgyűlés a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává. Esztergomban a Fidesz és a Fidelitas helyi szervezete tart megemlékezést ezen a napon 18 órai kezdettel a Mindszenty téren, ahol mécseseket helyeznek el az áldozatok emlékére.
Muzslai Ágnes
Virrasztás Mindszenty bíboros boldoggáavatásáért - Somogyvámoson
(mivel esztergomi esemény volt így kéziratban maradt) (2008.07.22.)
Virrasztás a hazáért, virrasztás Mindszenty bíboros boldoggá avatásért mottóval a Szent Gellért Lovagrend szervezésében imaestet tartottak július 19.-én Somogyvámos községben az Árpád-kori templom romnál. A imaeste főcelebránsa Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti püspök volt.
A Balatonboglártól néhány kilométerre található nyolcszáz lakosú Somogyvámos neve beíródott a Mindszenty bíboros tiszteletének történetébe. A község felé haladva a lankás dombokkal szabdalt somogyi tájból négyszögből nyolcszögletűvé formálódó templomtorony emelkedik ki, amely már nyolcszáz éve dacol az időjárás szeszélyeivel. A Puszta-torony nyugati falánál ma is áll az egykori román stílusú templom fala és a szentély maradványa, amely július 19.-én a hazáért és Mindszenty bíboros boldoggáavatásáért tartott imaest színhelye volt. Ungvárszki Imre, somogyvámosi plébános a Hídlapnak elmondta, hogy az imaestet kezdeményező Szent Gellért Lovagrend 2002 július 25.-én megtartott szentmisével kezdte meg működését. A lovagrend alapszabályában is olvasható, hogy a Lovagrend eszmei alapítója a kitűzött célokat illetően, az áldott emlékű Mindszenty József hercegprímás, bíboros. Egyben Ő a Lovagrend tiszteletbeli örökös nagymestere. A Szent Gellért Lovagrend tagjai közé tartozik Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti püspök is, aki az imaest liturgiáját is vezette. A Lovagrend tagjai aktív részvételt vállalnak Mindszenty bíboros boldoggáavatásának előmozdításában és tulajdonképpen ezt a célt szolgálta az imádságos virrasztás is az Árpád-kori templom maradványainál. Az orgona kíséretes áhítattal kezdődő szabadtéri virrasztáson több mint kétszázan vettek rész, így a helyi hívek mellett Szent Gellért Lovagrend tagjai, más lovagrendek képviselői, valamint a Balaton parti nyaralásukat töltő hívők. A hazáért felajánlott imádság után szentmise volt Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért – tudtuk meg Ungvárszki Imre plébánostól, aki maga is a Szent Gellért Lovagrend tagja. A plébános elmondta azt is, hogy Somogyvámos község katolikusai számára az imaest mellett emlékezetes ünnepnap lett az ezt követő vasárnap is, amikor Ladocsi Gáspár esztergom-budapesti püspök szentelte fel a Szent Imre templom előtt álló új Szent Imre szobrot, amelyet Takács Lajos, tabi plébános készített. Esztergomhoz sok szállal kötődik Mindszenty József bíboros, akit 1948 december 26-án hurcolták el a kommunisták pribékjei a Prímási Palotából és mártír élete során soha sem térhetett vissza székvárosában. Száműzetésben hunyt el 1975 május 6.-án. Máriacellben temették el és a rendszerváltás után 1991 május 6.-án a Magyar Püspöki Kar és dr. Paskai László bíboros közbenjárására Mindszenty bíboros földi maradványai visszatérhettek Esztergomba a Bazilika sírboltjába. Azóta elkezdődött a Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárása és zarándoklatok sora érkezik Esztergomba, ahol 2002-ben nyitotta meg kapuját a Mindszenty Emlékhely. Imádságos engesztelő mozgalom indult a haza felemelkedéséért és a bíboros boldoggáavatásáért. "Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől" - mondta Mindszenty bíboros. Az engesztelő mozgalom a mártír sorsú bíboros által kitűzött célt már elérte - olvashatjuk a Mindszenty Alapítvány „Vértanúink-Hitvallóink” című folyóiratában. Jelenleg már 1.407.441 személy tagja az engesztelő mozgalomnak, amelyhez határainkon innen és túl is csatlakoztak már. A Mindszenty bíboros boldoggá avatása ügyében új fejleményről olvashattunk a Szentté Avatási Kongregáció vezető bíborosa közleményében. Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárása ügyében XVI. Benedek pápa megbízást adott P. Vincenzo Criscuolo olasz származású ferences atyának, aki mint az ügy kivizsgáló bírája kapcsolódik az eljárásba. Esztergom új kori védőszentje lehet Mindszenty bíboros, akinek közbenjárására már két csoda is történt, amelyről már a Szentté Avatási Kongregációt is tájékoztatták – tudtuk meg P. Szőke János atyától. Az esztergomiak is részt vehetnek a boldoggáavatás előremozdításában azzal, hogy bekapcsolódnak a Magyarországi Mindszenty Alapítvány engesztelő mozgalmába.
Muzslai Ágnes Hatvan éve tartóztatták le Esztergomban Mindszenty bíborost
Karácsonykor Jézus születésének örvendenek a keresztények, rajtuk kívül a fenyőfa gyertyáinak fénye mindenki számára családias meghitt és benső szeretet ünnepe. A szeretet ünnepe mellett most emlékezünk arra, hogy hatvan évvel ezelőtt 1948. december 26.-án tragikus pillanatokat élt át Esztergom városának hívő közössége. Ekkor tartóztatták le Mindszenty József, bíborost, esztergomi érseket.
Az esztergomiak emlékezetében az 1948 decembere a félelem ideje volt. A Prímási Palota előtt éjjel – nappal őrködött egy fekete gépkocsi benne két ávóssal. Mindszenty ellenes diáktüntetést is szervezet a MADISZ, amelyről egy szemtanú visszaemlékezése szerint az esztergomi diákok igyekeztek megszökni. Karácsony előtt egy nappal rendőrök szállták meg a Prímási Palotát és házkutatást tartottak, majd december 26-án este Decsi rendőr alezredes vezetésével betörtek az érseki székházba. Mindszenty bíboros, vacsora után imazsámolyán térdelve imádkozott és elmélkedett. A rendőrök benyomultak a szobájába és letartóztatták, hazaárulással, kémkedéssel és valuta üzérkedéssel vádolva. Édesanya szeme láttára hurcolták el Esztergomból a magyar katolikus egyház prímását. Ezzel elkezdődött a hírhedt koncepciós per, amely az egész világon felháborodást keltett. XII. Pius pápa a magyar főpapsághoz intézett levelében írja:„Szeretett fiúnknak, Mindszenty József bíboros, esztergomi érseknek vakmerő elfogatása és érseki székéből való eltávolítása mély fájdalommal sújtott Bennünket, mert ennek az érdemekben annyira gazdag egyházfőnek személyével kapcsolatban a vallás iránti köteles tiszteletnek és magának az emberi méltóságnak súlyos megsértését látjuk.” Mindszenty bíborost az eltelt évtizedek alatt a hitéért és egyházáért kiálló főpapként tisztelték a világ katolikusai. Boldoggá avatását kezdeményezte a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A dokumentumok alapján a Vatikánban P. Vincenzo Criscuolo kapucinus atya Dr. Andrea Ambrosi római posztulátorral karöltve pár hónap alatt csaknem a teljes mintegy hétezer oldalas anyagot összeállította. Az anyag jelentős része nyomdakész állapotban van, és 2009 végére elkészül az egész boldoggá avatási eljáráshoz szükséges peranyag. Ezt átvizsgálják a teológusokból és bíborosokból álló szakértők és véleményüket a Szentatya elé terjesztik. Ő fog dönteni Mindszenty bíboros erényeinek hősiességéről, majd a már két kivizsgált csoda elismerése, következhet, amelynek végén boldogok körébe emelhetik Mindszenty József bíborost.
Muzslai Ágnes
