" 1954 első felében 82 kilóról 44 és fél kilóra fogytam, merő csont és bőrre. Látásom nagyon meggyengült.Árnyéka lettem önmagamnak.Alig tudtam könnyűvé vált testemet a sétán tovább vonszolni. 1953 telén egy délután észrevettem, hogy nem látom jól a villanyfénynél kézbevett breviáriumomat.Közelebb lépek a lámpa alá, de ott sem látok többet.Amikor tovább erőltettem az imát, forogni kezdett körülöttem a cella az egész világ.A könyvben, a falon színes körök táncoltak előttem.Többre nem emlékszem.Amikor ocsúdva magamhoz kezdek térni, padlón fekve találom magamat:a breviáriumom ott lapult távolabb a földön.Fejem mellett vértócsa.Tapogatom magam: a hajam erősen vértől ázott.Később valahogy feltápászkodom és összeállítom az esetet. Háttal álltam a cserépkályhának, elszédültem ,hátravágódtam s a fejemet élesen megsebezve elvesztettem az emlékezetemet"(Emlékirataim 385.p.)

Az őrség ebből nem vett észre semmit.Csak a hétvégi törülköző-cserénél vették észre a törülközőn és a párnán a vérfoltokat. "Erre az időre esett édesanyám egyik látogatása a váci fegyházban, ahová "találkozóra" vitek.Amikor meglátott annyira megdöbbentette egészségi állapotom , hogy a rendőrtiszt felé fordulva így fakadt ki:

- Nem szégyenlik, hogy így néz ki a rabjuk? Miért fizetünk mi annyu adót?Ha nem tudják eltartani, vagy nem akarják életben tartani, engedjék meg, hogy én gondoskodjam a fiamról.Pénzt és élelmet küldök, mondják meg mennyit küldjek?"(Emlékirataim 385.p.)

Ilyen elkőzmények után Mindzenty bíboros 1954.május 13.-án a Gyűjtőfogházbeli rabkórházba, majd onnan 1955.július 17-én Püspökszentlászlóra került.Itt viszonylag job körülmények között lehetett a kastélyban ,melyet a XVIII.század elején építtetett a pécsi püspök.Később 1955.október 10.-én nagy titiokban ideszállítoták Grősz József kalocsai érseket is, akinek a börtönbüntetése megszakítását kérte Czapik Gyula egri érsek, a püspöki kar elnöke.

1955.november 2.-án Mindszenty bíborost és Grősz érseket is átszállították Felsőpeténybe az Almássy-kastélyba."Az épület elűzött tulajdonosa gr. Almássy Imre a vidéken élt egy földes szobában ,nagy szegénységben, ahogy azt később megtudtam.Az épületről úgy beszéltek mint "egyházi épületről". Nem volt egyházi épület mégha egyházi rabok is voltak benne.Az Egyház a megrablottak és nem a rablók közés tartozik."(Emlékirataim 398.p.)

195.április 254.-én meghalt Czapik Gyula egri érsek.A püspöki kar értekezletet tartott, és mivel Czapik Gyula halálával érsek nélkül maradt, írásban amnesztiát kért Hegedűs Andrástról, a Minisztertanács elnökétől Grősz József kalocsai érsek részére. Május 12.-én az Elnöki Tanács visszaadja az érsek szabadságát.Ugyanazoin a napon az érsek Hegedűs András előtt az állam és az egyház köötti jó viszoiny ápolása mellett nyilatkozik.Ezután elfoglalhatja érseki székét és átveheti a püspökkari konferencia elnöki tisztét.

Eközben lassan erősödik a feszültség,amely 1956.október 23-án robban ki.

" 1956.május 18.-án az MDP budapesti Pártbizottságának aktívaülésén Rákosi Mátyás elítélően elemzi a személyi kultusz magyarországi jelenségeit , és megígéri a rehabilitálást.
Máju 22.-én volt a DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetség) Petőfi-körének első nyílvános ülése. A kör további összejövetelein a megjelentek a magyar gazdasági,politikai és kulturális élet problémáit vitatják meg,. A kormány június 30-án betiltotta a további üléseket.
Július 18.-án az MDP Központi Vezetősége Rákosi Mátyást felmenti tisztségéből.A párt első titkára Gerő Ernő lesz.A KV. beválasztja a Politikai Bizottságba Kádár Jánost és Marosán Györgyöt."(Világtörténet évszámokban 1945-1975.Bp.1988.)
195 júliusában és szeptemberben az Elnöki Tanács kilenc , illetve tizenhét egyházi személyt kegyelembe részesítve szabadlábra helyez. Így kerül ki a börtönből Mécs László premontrei papköltő.
A bíboroshoz Felsőpeténybe látogató érkezett.
"1956 augusztus közepén ismeretlen magasrangú személy érkezett Peténybe.A személyzet suttogása szerint mniszterhelyettes az illető.Nemsokára megjelenik nálam.
-Hogy érzi magét?-kérdezte semleges hangon.
-Köszönöm rabosan - feleltem - mint az öreg fa szűk helyen.Nem dicsekszem nem is sírok.
-Ön itt már nincs rab-státusban...
-És a tüskésdrót?A rendőrök?A farkaskutyák?
-Esztergomban is volt keritésük
-Igaz, de azt kivüllevők és nem a bentlakók ellen állították fel.Szöges drót nélkül.
Látogatóm aki vonakodott megmondani ,hogy kicsoda tovább folytattas a beszélgetést.
-Bizonyára elég újságot olvasott kilenc hónapon keresztül, és reméljük ,hogy most már tájékozott az általános helyzetről.
Vitánk közben kifejti, hogy a kormányzat milyen eredményeket ért el a - " a nép javára "- hogy "külpolitikailag" is javult a helyzet. Nem tud meggyőzni...Vitánk alatt mintegy tisztán láttam (asz 195-os szabadságharc két hónappal ezután tört ki) a magyar helyzet képt: a politikai, gazdasági, erkölcsi összeomlást és csődöt. Tudtam, hogy elkelne, hogy jól jönne a prímástól egyetlen tömjénszem. És a prímás nem ad semmit.Marad rabnak...
Közeleg az esztergomi Bazilika fölszentetlésének századik évfordulója,1956.szeptember 2.Nagy esemény volt a szentelés.Nagy lépés az 1867-es kiegyezés felé király és nemzet közt. Mióta Esztergoimba kerültem, országos megmozdulásnak terveztem ezt az évfordulót.Ma mindenki úgy érzi, hogy a főpásztornak ott kellene lennie a jubileumon.Az ÁVH parancsnok mondja- bizonyára nem magától - a mellém adott lelkésznek: a hercegprimás mondhatja Esztergomban az ünnepi misét.Ő tarthatja az ünnepi beszédet, ha kéri. Nem mi tartjuk fogva. Ő nem akart kimenni.
Száz évvel előbb a szentelésen ,1856.augusztus 31.-én megjelent Ferenc József a főhercegekkel.Rauscher bécsi és Haulik zágrábi bíboros-érsek, meg hat bel-és külföldi érsek,tizenkilenc püspöik, nagyszámú papság, mágnás, katonai és polgári előkelőségek, köztük a tevőlegesen résztvevő Liszt Ferenc és a hivő nép tizezrei. Itt van az ország színe-java imádkozva és bizakodva, hogy a nemzeti elnyomatás nagy keresztje már nem soká tart.Scitovszky hercegprímás 124 előkelő aláírásával kéri az apostoli királyság várományosától az alkotmányos élet helyreállítáát."- írta Emlékirataiban Mindszenty József (47-409 p.)
Az 1956. augusztus 30-szeptember 2.-i jubíleumi ünnepségekről az Új Ember 37.számában (szept.9) részletes beszámolót ad a címlapon. Ebből idézném fel az ünepségeket. (Mellékes,de nem elhanyagolható körülmény, hogy a Dolgozók Lapja , mint megyei lap erről az ünnepségsorozatról nem tájékoztatta az olvasóit.)
A centenáris ünnepségek bevezetőjeként Budapesten a Szent István Társulatban augusztus 29.-én dr. Meszlényi Antal kanonok előadást tartott "a 100 éves esztergomi bazilikáról".Dr. Meszlényi Antal budapesti előadásával egyidőben kezdődtek meg az esztergomi jubileumi ünnepségek, melynek középpontját Grősz József nagymiséje és Hamvas Endre püspöki szentbszéde alkota. Ezt augusztus 30-tól szeptember 1.-ig előkészítő triduum előzte meg délutáni szentbeszédekkel és litániákkal.Közben auguszus 31-én délelőtt a templomszentelés évfordulóján nagymise volt. És felvirradt szeptember 2.a a templomszentelés jubíleumi ünnepének tulajdonképpeni napja. A templom óriási oszlopainak lábazata és kapubejárat szegélye fel van díszítve fenyőgallyakkal, virágfűzérrel s a kapu felett 1856-1956 évszám hirdeti az ünnepi alkalmat. Budapestről ez alkalommal különvonat indult Esztergomba.Kb. tízezer ember jött el erre a napra.Az ünnepségen megjelentek az egyházkormányzat tagjai:dr.Hamvas Endre csanádi püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor, Papp Kálmán győr püspök, dr.Kovács Vince váci segédpüspök (Pétery József váci püspök Hejcén internálásban) dr. Sárközi Pál pannonhalmi főapát, dr.Brezanóczy Pál egriu káptalani helynök,Zupkovics Kolos ferences tartományfőnök, dr. Radó Polikárp a Hittudományi Akadémia dékánja,Esty Miklós pápai kamarás.Küldöttségel képviseltette magát az Állami Egyházügyi Hivatal élén Miklós Imre elnökhelyetesel, Esztergom város tanőcsa Horváth Klára tanácselnök vezetésével, a Hazafias Népfontot Rosta József képviselte.
Majd pár perccel tíz előtt megérkezett Grősz József kalocsai érsek ,akinek fogadására kivonultak a főkáptalan tagjai, dr. Tóth József nagypréposthelyettes vezetésével. Az érsek bevonulása után felöltöte a pazar tarka szinekben pompázó brokátosan csillogó miseruháját, amely még Mária Terézia királynő hajdani ajándéka és keze -munkája. Az ünnepi misén a budavári Nagyboldogaszony templom ének és zenekara Várhelyi Antal vezetésével Liszt Ferenc Esztergomi miséjét énekelte. Az ünnepi szentbeszédeket dr.Hamvas Endre püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor mondta. A szentmise a Tedeum ,a nemzeti és a pápai himnusz valamint a Boldogasszony Anyánk eléneklésével fejeződött be. Az ünnepség délután vesperával és egyházzenei áhitattal zárult.
Ezen ünnepségel próbálták rávenni Mindzenty bíborost arra, hogy írásban amnesztiát kérjen és a következő megegyezést elfogadja.:
"1.Megegyezés az Egyház és állam között.Az Állami Egyházügyi Hivatal és a "békepapi" mozgalom nyílvános elismerése.
2.Nyilatkozatok a kommunisták által propagált (hazug) világbéke és az ő termelőszövetkezeti mozgalmuk támogatására.
3.Az állami eskü letétele.
4.Hódoló látogatásom Dobi, Hegedűs és Gerő elvtársak előtt.
5.Végleges tudomásulvétele mindannak ami történt.
6.A rendszer által kiutalt prímási "fizetés"elfogadása és felvétele (amelyből korábban egy fillért sem voltam hajlandó elfogadni)."(Minddzenty:Emlékirataim 410-411.p.)
Nagyon fájt a bíborosnak Esztergom "rangfosztása".Emlékirataiban így írt erről ,a Bazilika jubíleummal kapcsolatban.:
"Menjek és tanusítsak a jubíleum "örömében" mi lett Esztergomból és azt követve pecsétemmel lássam el? Készüljön majd egyszer a Bazilikában coepit, continuavit, consummavit, consecravit feliratú címerek után egy újabb ,ezzel a szöveggel: Jubilavit in abominatione desolationis.- Jubilál a pusztulás utálatosságában?Lássam mellette a magyar Sion egykori két vállát az elrabolt szemináriumot és a r.k.tanítóképzőt új szerepében? És menjek tovább a múltjából kiforgatott székvárosban? A százados Sxent Lőrinc utca nem az igazi ragyogó ősi Mártyré,hanem a "Mártiroké".Hogy kik ezek?Hát Szamuely Tibor is az egyik,Korvin-Klein a másik.Ma Esztergomban van utcája Kun Bélának és Zalka Máténak.Sétányt neveztek el Leninről és Makarenkóról.Van a városnak Szabad Május utcája, Vorosilov útja stb.Menjek jubilálni gyilkosok utcáin és kiabáló rablásokon át?És adjak ilyen útért revelzálist?Észleljem a helyszínen Esztergom levetkőztetését,amit sajtójuk ünnepel?Megyei székhely volt de rangjától megfosztották.Járási székhelynek sem volt jó.Dorog alá rendelték.A hajdani főváros minden rangját elvesztette."(409-410.p.)
Dr.Bády István (Esztergom polgármestere 1946-1950) visszaemlékezéseiben ír az elnevezésekről is.1951-ben az utca átkereszteléseknek nemcsak a prímások és szentek estek áldozatul,hanem eltörölték a IV.Béla utca nevet és a Mátyás király utca nevet is.Dr.Bády tiltakozására legalább a IV.Béla utca megmaradt.(IV.Béla királyt az esztergomi ferencesek egykori templomában temették el)
A Prímási Palota utcájánál felmerült az az ötlet is,hogy Vágóhíd utcának keresztelik át.A józan gondolkodásúak nyomására azonban végül is a mártír halált halt,közmegbecsülésben álló dr.Berényi Zsigmondról ,volt városi tisztiorvosról nevezték el az utcát.Berényi doktort 1945-ben nyilasok végezték ki Tokodon,feleségével és idősebb fiával együtt.Ekkor merült fel az a gondolat is,hogy Esztergom nevét is megváltoztatják és Dózsafalva néven Doroghoz csatolják.
A rangfosztott város száz éves Bazilikájának ünnepsége után visszstértek a hétköznapok,de egyre fokozódott a belpolitikai válság, amely végül az október 23-án kitört forradalomban érte el tetőfokát.A forradalom kitörésének estéjén Zsukov és Szokolovszkij az alábbi jelentést küldte Moszkvába:
Zsukov és Szokolovszkij jelentése 1956.október 23-a estéről
" Az SzKP Központi Bizottságának
Jelentjük
A Szovjetunió Kormányának a Magyar Népköztársaság Kormánya számára az országon belüli politikai zavargások elleni segítségnyújtásról szóló határozatnak megfelelően a Honvédelmi Minisztériun a következő intézkedéseket rendelte el:
1.Október 23-án 23 órakor riadókészültségbe helyeztük
-a szovjet csapatok Magyarországon állomásozó különleged hadtestét két gépesített hadosztály állományban
- a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadtestét egy lövész és egy gépesitett hadosztály állományban;
- egy önálló gépesített hadtestünket Romániában, a román - magyar határ közelében állomásozó gépesített hadosztályát.
Riadókészültségbe helyeztünk összesen öt szovjet hadosztályt...Egyidejűleg riadókészültségbe helyeztünk repülőink állományából egy Magyarországon állomásozó vadászrepülő hadosztályt és egy bombázórepülő hadosztályt,valamint a Kárpáti Katonai Körzet egy vadászrepülő hadosztályát és egy bombázórepülő hadosztályát ,összesen 159 vadászrepülőt és 122 bombázót.
2. Riadókészültségbe helyezett csaoatainknak a következő feladatokat szabtuk:
- a különleges hadtest fő erőivel vonuljon be Budapestre,foglalja el a város legfontosabb objektumait és állítsa helyre a rendet.Erői egy részével fedezze magát az osztrák-magyar határ irányából.
- a Kárpáti Katonai Körzet lövészhadteste vonuljon be Magyarország területére és foglalja el az ország keleti részének fő adminisztratív központjait:Debrecent, Jászberényt és Szolnokot.
- az önálló gépesített hadsereg gépesített hadosztálya vonuljon be Magyarország déli részébe és foglalja el Szaged és Kecskemét városát."
1956.október 24. G.Zsukov V.Szokolovszkij (Hiányzó lapok 1956 történetéből.Dokumentumok a volt SZKP KB Levéltárából.Bp.1993.99-100 p.)
A hadtestek végrehajtották ezt az utasítást 1956.október 24-re virradóra

Október 24.reggel 8 óra 45 perckor a Minisztertanács kihirdeti a statáriumot.
A délelőtti órákban megalakul az új kormány.Nagy Imre rádióbeszédben jelenti be, hogy akik 14 óráig leteszik a fegyvert mentesülnek a statáriális eljárás alól.
Ennek ellenére a város egyes részeiben folyik a lövöldözés. Grősz József kalocsai érsek,a püspöki kar elnöke is a harcok beszüntetésére szólít fel.
Több vidéki városban:Győr,Miskolc és másutt tüntetések vannak.A "Pécsi Egyetem" cimű egyetemi és főiskolai lap rendkívüli kiadása Kis Dénes:Velünk,vagy ellenünk című versével köszönti a forradalmat:

október 26-an a volt szeminárium épületében állomásozó katonaság részéről egy tank belelőtt a szemináriumhoz közelítő autóbuszba, amelyben fegyvertelen fiatalok voltak.,A forradalom 12 pontját akarták felolvasni a katonáknak.A vérengzésnek 17 halottja lett. A lövés után azonnal meghalt: Bánóczy Fülöp János, Bugárdi József, Fata József, Filakovszky János, Gál János, Homor Ottiia Mária, Juhász Anna, Jungbauer Károly, Katona Józsefné, Kőrösi Ödön, Lehovecz Béla, Neuhauser Iona, Reschek Magdolna, Bartal Ferencné. Több mint ötven sebesült volt akik közül a kórházban még meghaltak .
A volt szeminárium épületében tartózkodó ÁVH-s katonák ,illetve személyek még az éjjel elhagyták Esztergomot,csónakkal a Dunán át Párkányba menekültek.
A forradalom viharában különböző helyi újságok is megjelentek.A Budai Hírlap október 30-án "A valóságot akarjuk tudni "cimmel felháborodottan írja:"Kádár János tárgyalása a szovjet honvédelmi miniszterrel, sajnos nem felel meg a valóságnak.Nagy Imre esti rádióbeszéde erre a hírre rácáfol.Rádióbeszédében Nagy Imre közölte az ország népével, hogy a legfrissebb megerősített jelentések szerint Szovjet csapatok Románia felől jönnek hazánkba.Csapnál beszállásra váró négy hadosztály összetétele G.P.U.alakulatokból tevődik ki.A Magyarországon több időt töltött szovjet csapatok megbízhatatlannak bizonyultak.Komáromban Csehszlovákiából az összekötő hidon keresztül hatvan vagonból álló szerelvényt jelentettek segélyvonat címén.A vagonok nagy száma felkeltette a magyar vasutasok figyelmét.Nem vették át a szerelvényt csak azzal a feltétellel ,ha szakemberek bevonásával még Csehszlovákia területén átvizsgálhatják.Vajon mi lett a segélyvonat sorsa?"
"A Szabadság híd mint bő zsák ontja a Bartók Béla útra a magyar tankokat.A novemberi napfény bearanyozza a néma ágyúcsöveket.A tankokon mosolygós arcú magyar katonák ,nemzeti színű zászlók erdeje Néppel a népért felirattal.Az egyik vezetőjével Fónagy Ernővel beszélgetünk,aki egy 8 év körüli kisgyermeket ölel magához.Elmondta,hogy Esztergom-Táborból jöttek.Hadtestük a forradalom első napján kisebb egységekre szakadt,de hétfőn,29-én már egységesen átálltak a magyar nép ,az igazság oldalára.Sebesült,halott nincs."

E forrongó napokban a magyar sajtó is megélénkült.Egyre újabb lapok jelentek meg.Például Gimes Miklós és Lőcsei Pál szerkesztésében a Magyar Szabadság.
1956 október 30.-án a budapesti Kossuth Rádió 16 óra 45 perckor az alábbi hírt közli:
"Tildy Zoltán államminiszter fogadott egy munkásküldöttséget.Előttük kijelentette, hogy kívánatosnak tartaná, ha Mindszenty József hercegprímás visszatérne Esztergomba és a prímási teendők ellátásával részt venne abban a nemes küzdelemben ,amely hazánknak ebben a történelmi napjaiban minden igaz hazafira vár!" (Mindszenty okmánytár.Szerk.Vecsey József,München,1957.3.köt.305.p.)

Nagy Imre kormánya rehabilitálta Mindszenty bíborost.Az okmány szövege:
"A Magyar Nemzeti Kormány megállapítja,hogy Mindszenty József bíboros,hercegprímás ellen 1949.-ben indított eljárás minden törvényes alapot nélkülözött, az akkori rendszer által ellene emelt vádak alaptalanok voltak.Mindezek alapján a Magyar Nemzeti Kormány kijelenti,hogy Mindszenty hercegprimás ellen elrendelt jogfosztó intézkedések érvénytelenek,ennek következtében a hercegprímás minden állampolgári és egyházi jogát korlátozás nélkül gyakorolhatja.Nagy Imre miniszterelnök"
(Hetényi:Papi sorsok...187.p.)


E napon a kormány kiadott egy utasitást,amelyről Tóth József nyugállományú rehabilitált alezredes nyilatkozott a Magyar Nemzet 1993.november 1.számában:
"Főhadnagyként Rétságon szolgáltam a páncélosoknál ,ahol az ezred-lőkiképzővezető voltam.Aznap (1956.október 30.)késő délután épp az egyik szobában beszélgettünk a tiszti szálláson.Ahogy ott ültünk az ezred helyettes párttikára jött nagy hévvel:a Parlamentből kaptunk utasítást ,hogy az Almássy-kastélyban házi fogságban tartott Mindszenty bíborost kiszabadítsuk.Fölpattantam és kimentem az udvarra.Ott az amerikaiaktól kiselejtezett Wippon,benne ült már Galajda Béla hadnagy,Vajtay Gyula főhadnagy és Stift Róbert főhadnagy.Fölszálltam én is. A kastély kerítéskapuja megnyílt előttünk, a lépcsőn elénk sietett egy civil ruhás ,nemzeti karszalagos nagydarab férfi,akről csak később derült ki,őrnagyi rangfokozatban a Mindszentyt őrző ÁVH-sok parancsnoka.Furcsa volt szájából hallani:
- Uraim,uraim!Mit óhajtanak?
Mivel legelől voltam feleltem:
- Jöttünk a hercegprímás úrért .
Végül kibökte, a bíboros fönn van s vacsorázik.
Az ÁVH-sok nem tanusítottak ellenállast.A fegyvereik is a pincéből kerültek elő...Fölmentünk,végigmasíroztunk a folyosón,kopogtattunk,majd óvatosan benyitottunk a helyiségbe,ahol a hercegprímás vacsorázott, és tiszteletteljesen köszöntöttük őt.Azt mondta neki most Budán a helye.Elkezdődött a készülődés és csomagolás,mert a prímás úrnak igen sok kézirata volt,amit nem kívánt hátrahagyni,ezért Rétságról hozattunk teherautóval bőröndöket.Mivel már későre járt az idő ,Mindszenty egy éjszakát Rétságon töltött a laktanyánkban.A szeretettől teli emberek hajnalig nem hagyták nyugovóra térni.Jöttek a tisztek a honvédek,családtagjaik és aláirásokat kéttek tőle.A feleségem is kapott egy autogramot a családi fénykép hátára.(-mondta Tóth József-)Másnap reggel 6 órakor Pallavicini Pálinkás Antal összeállította a menetoszlopot:harckocsi,rohamkocsi,rohamlöveg,gépkocsi,teherkocsi,személykocsi is volt benne.A hercegprímással egy katonai személyszállítóba ültünk.Emlékirataiba is belefoglalta:"Pallavicini Pálinkás őrnagy,Spitz és Tóth főhadnagyok ültek mellettem.Ruhoczki volt gépkocsivezető."A Spitz név valószinűleg félrehallás eredménye és Stift főhadnagy nevét értette rosszul a bíboros úr.Az utunkba eső falvakon lassítva haladtunk át,mindenütt megszólaltak a harangok és hullott a virágeső:valóságos örömmámor ujjongott felénk.Vácott meg kellett állni,mert a tömeg körbefogta a menetet és kérlelték a hercegprímast szálljon ki: látni akarták és áldásért folyamodtak.Újpesten is csak lépésben haladtunk át,így sok időbe telt mire felértünk a Várba.Hárman vele maradtunk az Úri utca 62-beb.Állandóan készenlétben álltunk:Gajda a kapuban "strázsált",hogy fegyverrel ne jöjjenek idegenek az épületbe.Vajtai a társalgóban "állomásozott" a bebocsátásra várakozók körében,én meg azelőtt az ajtó előtt őrködtem,ahol a hercegprímás tartózkodott.A magunkkal hozott harckocsit keresztbe állitottuk a járdán.Mindszenty küldöttségek hosszú sorát fogadta.Egyedül a békepapokat nem óhajtotta látni.A beszélgetéseket a kialakult politikai és vallási helyzet áttekintésére használta föl.A kormány is időröl időre tájékoztatta őt az ország sorsáról és az oroszokkal folytatott megbeszélésekről.Tildy Zoltán háromszor is járt Mindszentynél,Maléter Pál is jött két törzstiszt társaságában.A november 3.- rádiószózatnál jelen voltam a parlamenti stúdióban, ahol Mindszenty mellett Tildy is meghatottan könnyezett,majd a beszéd után köszönetet mondott azért,amit szózatával a nemzeti kormány támogatására nyújtott,hálás volt a munkára való felhívásért , a semlegesség követeléséért a pártoskodás helytelenítését.
És eljött az utolsó nap, november 4.-e.!
Hajnalban úgy 4-5 óra között borzalmas ágyuzás verte föl a várost.A prímás úr is fölébredt,lekísértem a ház pincéjébe,ahol imáiba mélyedt.Közben szinte öt percenként jöttek szólni;telefonáltak, sürgőssen menjünk a Parlamentbe.De azt mondta,nem megy sehova,ha el akarják fogni az oroszok ,akkor az otthonában tegyék.Úgy vélte,ha bemegyünk az Országházba,akkor annak politikai szinezete van, de ha a rezidencián fogják el,akkor az teljesen vallási és egyházi dolog.Tildy ama üzenetére,hogy a szovjet csapatok megindították a támadást és tüzet nyitottak a városra,végre hajlott rá,hogy hogy mégis elinduljunk."-fejezte be Tóth József alezredes a visszaemlékezését.
Igy érkezezett Mindszenty bíboros november 4.-én a Parlamenthez, majd miután az orosz katonák kezdték megszállni az Országházat,átvonultak a Duna parti épületrészbe,ott találkoztak dr.Turchányi Egonnal,aki titkárként állt a hercegprímás szolgálatára és ott volt Galajda és Vajtai is,majd Ács Tihamér őrnagy is felbukkant és ajánlkozott,hogy átkíséri a bíboros urat az amerikai követségre,mert az van a legközelebb.Tóth József főhadnagy is elbúcsúzott itt Mindszenty bíborostól, aki belebújt szőrmegalléros télikabátjába és reverendája szélét fölhajtotta ,nehogy szemetszúrjon a várost megszálló orosz katonáknak.És elindult kisérőjével az amerikai követségre,újabb "fogsága" színhelyére.

Tóth alezredes visszaemlékezését nem akartam megszakítani , ezért most visszatérnék még a bíboros október 31.-i Budapesre érkzéséhez.


Mindszenty bíboros a kiszabadítói között

Mindszenty nyilatkozatok a forradalom sajtójában
Az október 31-i lapok hírül adják Mindszenty bíboros kiszabadulását:"A kiszabadított Mindszenty Rétságról elindult budai otthonába...Az üdvözlésekre az első szava ez volt;
"Fiaim ott fogom folytatni,ahol nyolc évvel ezelőtt abba kellett hagynom"-írja a Népszava október 31-i számában.
A Magyar Honvéd cimű lapnak,amely a forradalomban született és a Magyar Honvédség lapja volt,október 31-én azI.évf.2.számában Mindszenty bíboros nyilatkozatot adott a lap szerkesztőségének.:
"-Csodálatomat fejezem ki, a magyar ifjuság fegyveres harcának,a katonáknak ,a munkásoknak,az egyetemistáknak,a parasztoknak,a vidékieknek és fővárosiaknak egyaránt.Nyolc esztendő után magyar katonák tépték fel börtönöm lakatjait.A derék rétsági honvédok és tisztek voltak azok,akik szívük cselekedete szerint beállítottak hozzám és elhoztak magukkal.Meg is pihentem a kaszárnyájukban.
-A magyar fegyverekre főpasztori áldásomat küldöm, azt kivánom,hogy azt a dicsőséget, amit a magyar fegyverek szereztek,sokasitsák gyarapitsák majd,amikor arra szükség lesz."
Az interju készítője Prukner Pál volt.
A Magyar Nemzet november 1-i száma közöl interjut Mindszenty bíborossal;
"Élek és egészséges vagyok!...
Mosolyogva nyújt kezet újabb külföldi vendégeinek.Tekintetéből valami csodálatos,s megnyugtató szeretet árad, mi pedig a három külföldi újságíróval megilletődötten állunk szemben vendéglátónkkal, akit a forradalom tüze tett valóban szabaddá, s akire az elnyomatás hosszú esztendeiben is felekezeti különbség nélkül bizakodva nézett a magyarság színe-java.A francia olasz és német újságírók nemzetük rokonszenvét tolmácsolják,s a bíboros német nyelven válaszol a kérdésekre:
-Élek és egészséges vagyok.Azt hiszem tennivalóim szempontjából is ez s legfontosabb.Nehezen is tudnék mást mondani,mert a megpróbáltatás éveiről beszélni most már időszerűtlen.Távol tartottak a külső zajló világtól.Idő kell ahhoz,hogy részletesen nyilatkozhassak,de pénteken délelőtt (nov.2.) ezt meg fogom tenni.Köszönöm az érdeklődést.Különösképpen köszönöm most Önökön keresztül - fordult a külföldi újságírók felé - elsősorban a francia és olasz nemzeteknek, hogy a legsúlyosabb órákban annyi rokonszenvvel és megértéssel viseltetnek a magyar nemzet szent ügye iránt és, hogy annak idején olyan sokat tettek egyéni ügyem igazságának védelmezésére is.Kérem önöket tárják föl hazájuk népe előtt igazsággal és őszinteséggel,hogy milyen szent az az ügy ,amelyért most a magyar nép harcol.
Rövid kis fényképezési jelenet következett. Az érsek megmondja ,miért is egyezik bele,hogy lefényképezzék:
- Legyen ez is bizonyíték az egész világ előtt, korom és hosszú raboskodásom ellenére is teljes egészségben vállalom újra a magyar katolikus hivők nagy táborának lelki vezetését,irányitását.
Közöltük Mindszenty bíborossal ,hogy mielőtt e látogatásra jöttünk volna a francia újságírók gépkocsiján,Budapest több utcáján kisebb-nagyobb tömegek gyülekeztek,ilyen jelszóval tüntettek: "Mindszenty-kormányt akarunk"
- Különösnek tartom ezt,-mondta az érsek és bár többet erről a problémáról nem beszéltünk,megértettük ,hogy az ilyesfajta tüntetést egyáltalán nem helyesli.Arról beszélt újra,hogy tulajdonképpen ebben az órában kapcsolódik be ismét a magyar életbe,s ráadásul még olyan orkán idején ,amely pillanatonként újabb és újabb "szélrohamokkal" más és más viharzó jelszavakat dob felszínre,s Ő tulajdonképpen a megnyugvást szeretné elhinteni nemcsak hívei körében, hanem az egész magyar közéletben.
- Most veszem majd fel a kapcsolatokat egyházam eddigi vezetőivel - mondotta az érsek - és az ő tájékoztatásukból alkotok képet magamnak nemcsak az elmúlt történésekből, hanem az általános helyzetről.Az,így kapott tájékoztatásból szűröm majd le,hogy a jövőben mi lesz a legmegfelelőbb módja,hogy egyházam és a magyar nemzet ügyét és egyszersmind ezzel az egész magyar nép további lelki és fizikai emelkedését is szolgáljam.
Úgy éreztük a búcsuzás pillanatában ,hogy ezzel a tömör nyilatkozattal Magyarország szabaddá lett prímása mindent megmondott a forrongók és kételkedők számára."

A jelzést ad arról is, hogy XII.Pius pápa örömmel értesült Mindszenty bíboros kiszabadulásáról,és táviratban köszöntötte a szabad hercegprímást.XII.Pius pápa a világ püspökeihez intézett "Laetamus admodum" kezdetű körlevelében is megemlékezett a magyarországi forradalomról.
A forradalmi Magyarországot a nyugati országok karitatív segítségadással is támogatták.Mácsady István pobedényi plébános 1952-ben a Morva folyón átkelve érte el menekülése közben az osztrák határt.Wels-Lichteneggben lévő menekülttáborba kerül,ahol papi szolgálatra jelentkezik.
1956 október-novemberében a magyar határon ideiglenes menekülttábort állít fel.Orvosságot,kötszert,vérkonzervet helyez készenlétbe.Egy alkalommal sikerül Budapestre bejutnia.Ekkor találkozik - a már és még szabad -Mindszenty bíborossal is.(Hetényi:Papi sorsok...164 p.)
November elsején Mindszenty hercegprímás a Szabad Kossuth Rádión keresztül üzenetet intézett a magyar néphez:
"Hosszú fogság után szólok a magyar haza valamennyi gyermekéhez.Senkivel szemben nincs gyűlölet a szívemben.Csodálatra méltó hősiesség szabadítja meg most a hazát.A világtörténelemben páratlan ez a szabadságharcunk.Minden dicsőséget megérdemelnek fiataljaink.Hála és imádság az áldozatokért, honvédségünk ,munkásságunk ,földműves népünk példát mutatott az együttes hazaszeretetre.Az ország helyzete rendkívül súlyos.Napok óta hiányzik az élet folytatásának minden közös feltétele.A legsürgősebben meg kell találni a kibontakozást.Most tájékozódom ,két napon belül a kibontakozás útjáról személyes szózatot intézek a nemzethez"(Magyar Nemzet,1956,nov.2.)
A bíboros fogadta az emigrációban élő magyarok közül hazalátogató Keresztény Népmozgalom három tagját is.Cyupy Bálint,Hajdú-Németh Lajos volt képviselők ,és a párizsi Raksányi Árpád is eljutott Budapestre,hogy a forradalomban segítse a harcolókat.(Borbándi Gyula:A magyar emigráció életrajza 1945-1985.1.köt.402.p.)
Az 1948-ban lemondásra kénszerített Ravasz László, a dunamelléki kerület református püspöke is rádiószózattal fordult híveihez 1956.november elsején.Beszéde megjelent az általa indított "Reformáció" című új lap 1956.november 4.-i 1.évf.1.számban. A felelős szerkesztő Gyökössy Endre dr.volt.A lap egyetlen száma jelent meg, a továbbiakban megszűntették ,a meglévő példányokat eltűntették, idézni is tilos volt.(Ravasz László:Emlékezéseim.Bp.Református Egyházi Zsinati Sajtóiroda.1992.380.p.)
Az Evangélikus Élet című egyházi hetilap 1956.november 4-i száma üdvözli dr.Ordass Lajos evangélikus püspök visszatérését,akit nyolc évvel korábban letartóztattak.
Az 1945.augusztus 9.-én indult Új Ember című katolikus hetilap főszerkesztője,Pénzes Balduin volt.A lap külső munkatársai közé tartozott Rónay György,Harmath Artur,Tamási Áron,Bálint Sándor,Városi István,Birkás Endre,Török Sophie, valamint Sík Sándot iz.Az Új Ember 1956.november 4-i lapszáma vezércikkben köszönti a kiszabadult Mindszenty bíborost.A lapot a követő megtorláskor hét hónapra betiltották.
A nyugati államok is megpróbálták segíteni ezt a kis országot a talpra állásban.A Magyar Nemzet november 2-i száma hírül adta,hogy az Egyesült Államok rendkívüli segélyszállítmánya szerdán (okt.31.)indult el C-124Globemaster gépen ,amely Bécsben szállt le és onnan szállítják a segélyküldeményt Magyarországra.Valamint arról tájékoztatták az újságok a lakosságot,hogy megalakult a Magyar Szocialista Munkás Párt Kádár János vezetésével. A párt új lapot is indít Népszabadság cimmel.
De arról egyetlen újság sem tudott,hogy november 2-n Kádár János és Münnich Ferenc a Szovjetunióban tárgyalt a szovjet vezetőkkel a szovjet katonai beavatkozásról és az alakitandó új kormányr ól.
November 3-n Mindszenty bíborost székvárosa Esztergom a Kerek templomnál (Szent Anna templom)felállított virágokkal díszített díszkapuval várta Esztergom város Nemzeti Tanácsa,Szabó Imre püspök érseki helynök tájékoztatása alapján hercegprímását.A lakosságot hangosbemondó tájékoztatta erről.
November e-n Mindszenty bíboros arra kéri Tabódy Istvánt,hogy tíz kispappal biztosítsa az ÁÉH irattárát.Tabódyt 1957 márciusában diakónussá szentelik,majd május 17-n letartóztatják ,decemberben szabadul.(Hetényi:Papi sorsok...30.p.)
Az "Igazság"című újság,mely a forradalmi magyar honvédség és ifjúság lapja volt,a szovjet csapategységek mozgásáról tájékoztat,többek között arról,hogy miközben a Biztonsági Tanács előtt a szovjet ENSZ delegátus bizonygatja,hogy alaptalanok azok a hírek,hogy újabb csapatok érkeznek Magyarországra,addig a valóság azt mutatja,a hírek nagyon is megalapozottak.
A nyugati hatát mentén orosz páncélosok"védövet" ontak és igazoltatnak mindenkit.Kéthly Anna ,az MSZDP elnöke Bécsből Budapestre akart menni,de visszafordították a gépkocsiját- irja az Igazság.A Ferihegyi repulőtér orosz tankokkal való lezárásáról is tudosít a lap.(nov.3.)
Eközben november 3-n délben megkezdődtek a Parlamentben a tárgyalások a szovjet csapatkivonásokról.Elvi megállapodás születik,hogy a szovjet egységek 1957.január 15-ig kivonulnak Magyarországról.Majd a szovjet fél kérésére a tárgyalásokat tovább a magyar Parlament helyett a tököli szovjet parancsnokságon folytatják.A szovjet tárgyaló fél nem ok nélkül kérte ezt,hiszen tudta azt,hogy Kádár és Münnich miben állapodott meg a Szovjetunió kormányával és az ország megszállása már csak órák kérdése.Maléter Pál nem látta a csapdát.
   
Este 8 órakor Mindszenty bíboros az akkor még Szabad Kossuth Rádióban szózatot intézett a néphez.Tildy Zoltán államminiszter,helyettes miniszterelnök ellágyultan könnyezett a beszédet hallva,majd megköszönte a bíborosnak a segítséget,amit szózatával a nemzeti kormánynak mondott.A bíboros Emlékirataiban közreadta ezt a szózatát, amelyet a forradalom újságjainak már nem volt alkalmuk leírva az utókor számára megőrizni. November 3-án éjfélkor a tököli szovjet parancsnokságon tárgyaló magyar kormányküldöttséget:Maléter Pál honvédelmiminisztert,Erdey Ferencet,Kovács István és Szűcs Miklós tábornokokat,Szerov hadseregtábornok, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának(KGB) vezetője letartóztatja. Az éjszaka folyamán szovjet páncélosok tartanak Budapest felé.November 4-én hajnali 4 órakor a szolnoki rádió hullámhosszán Kádár János bejelenti a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását.A budapesti Kossuth Rádióban 5 óra 20 perckor elhangzik Nagy Imre miniszterelnök utolsó rádiószózata, amelyben segítséget kér a megszállás ellen

A forradalom eltiprása
A forradalom eltiprása, az ország megszállása és a megtorlás elkezdődött. Nagy Imre,Losonczy Géza,Donáth Ferenc családjával a jugoszláv követségen kért menedéket. Mindszenty bíboros az amerikai követségen kapott menedéket,az volt a legközelebb a Parlamenthez,ahol a bíboros tartózkodott.A Pesti Riport 1992.március 26-i számában interjút készített Nagy Kálmánnal,aki 1956-ban Nemzeti Hadsereg tagja volt ,és az utcán találkozott a bíborossal és titkárával,Turchányi Egonnal.Ő volt az,akiről bíboros úr az Emlékirataiban írta;"A Parlament kapujában hozzám csatlakozó,rokonszenves katonatiszt-rangja százados vagy őrnagy volt,már nem emlékszem- aki az elmúlt napok óta újra oly dicsőségessé vált Nemzeti Hadsereg egyenruháját viselte." A követség kapujáig kísérte őt, majd gyűrüjét megcsókolva köszönt el.Egy fotós a követségen készített képet Nagy Kálmánról, amint elbúcsuzik Mindszenty bíborostól.Valószinűleg ezen fotó alapján azonosították és fogták el később ,1958-ban Nagy Kálmánt, aki mivel nem akart a karhatalomban szolgálni,idegösszeomlásra hivatkozva kórházban kezeltette magát, majd 1957 márciusában alezredesként nyugállományba vonult.Így tartóztatták le 1958-ban és 1963-ban Márianosztráról amnesztiával szabadult.Turchányi Egont életfogytiglanra ítélték.

AZ 1956-os FORRADALMAT KÖVETŐ MEGTORLÁSRÓL

Az 1993-ban kiadott "Hiányzó lapok 1956 történetéből.Dokumentumok az SZKP Levéltárából " című kötetből sok eddig ismetetlen dokumentumot találtam.Többek között a budapesti szovjet nagykövet K-vonalon adott titkos jelentéseit, Zsukov marsall és Szerov KGB elnök tevékenységének dokumentumait. Néhány jellemző részlet a jelentésekből Andropov követ jelenti november 8-án
"Ugyanakkor amíg nem jelentetnek meg saját lapot, a város utcáin mindenütt terjesztik az"Igazság" című felkelőlapot, amely barátaink és a Szovjet Hadsereg elleni provokációs anyagokat közöl."(144 p.)
Szerov november 13-i jelentése( a dokumentum kézírással készült)
"Hruscsov elvtársnak jelentve; November 10-ig 4056 főt tartóztattunk le.A letartóztatottakból 767 főt katonai fedezettel Csop állomásra irányítottunk."(149.p.) "Tegnap Münnich elvtárs ismét felvetette azt a kérdést, hogy vessünk véget a magyékben foganatosított letartóztatásoknak,mivel válaszul a munkások sztrájkolnak.Különösen nagy az elégedetlenség amiatt, hogy a letartóztatottakat Szibériába szállítják.(Ezt a BBC közli)A magam részéről úgy vélem, hogy e kérdésben nem kell engedményeket tenni."-írja Szerov Magyarországról,ahol most a hírhedt KGB módszereivel gyötörték a magyar népet.
A november 14-i Szerov-Andropov aláírású jelentésekben olvastam, hogy a vasutasok sztrájkkal próbálták megakadályozni a letartóztatottak Szovjetunióba szállítását.A vonatok nem vihették ki a magyar hazafiakat Szibériába. A KGB főnök rugalmasan intézkedett."A mi vonalunkon utasitást adtunk ki,hogy a jövőben a letartóztatottakat megerősített kísérettel zárt gépkocsikon szállítsák."(152.p.)

Az ország katonai megszállása és a megtorló intézkedések nemzetközi megdöbbenézt keltettek. ,Ezrek menekültek az országból nyugatra.A Király Béla vezette nemzetőrség megpróbálta a fegyveres ellenállást ,de a szovjet túlerővel szemben fel kellett adni a harcot.Király Béla és a felkelők egyrésze november 11.-én a sikertelen ütközet után átlépte a nyugati magyar határt.
Gimes Miklós,Ádám György és mások Magyar ademokratikus Függetlenségi Mozgalom néven illegális szervezetet alakítottak november 13.-án.Lapjuk az Október Huszonharmadika, amely Gimes Miklós szerkesztésében november 15.-én jelent meg.
Kádár János kormánya tárgyal a jugoszláv külügyminiszter-helyettessel,Vidics-csel.Kádár János garantálja,hogy Nagy Imréék a követségröl bántatlanul hazatérhetnek,nem indítanak ellenük eljárást.A tárgyalás eredményeként Nagy Imréék elhagyják a jugoszláv követséget,de nem a lakásukra,hanem a mátyásföldi szovjet parancsnokságra viszik őket, ahol lemondásra szólítják fel, majd Romániába szállítják őket.
1956 november 18.-án a portugáliai Fatimában mintegy háromszázezer zarándok imádkozott a magyarokért, a Magyarok Nagyasszonya oltalmába ajánlva a megszállt országot.(Cser-Palkovits István;Mindszenty bíboros kíséretében Portugáliában.-Keresztény Élet, A vallásos családok hetilapja,főszer.Gróf Lajos.2.évf.1994.szept.18.5.p.)
1956.november 26.-án Kádár János rádióbeszédében kijelenti, hogy Nagy Imrét nem állítják bíróság elé.
Letartóztatják a munkástanácsok vezetőit, letartóztatják Gimes Miklós,később Bibó Istvánt is.
1956.december 31.-én az Elnöki Tanács megszünteti az Állami Egyházügyi Hivatalt,feladatkörét a Művelődési Minisztérium veszi át.Ez a megszűntetés átmeneti jellegű ,mert 1959.június 2.-án újból felállítják az önálló Állami Egyházügyi Hivatalt.

1957-ben folytatódnak a megtorló letartóztatások,így például több írót:Háy Gyulát,Zelk Zoltánt,Tardos Tibort,Déry Tibort is letartóztatják az október 23-i forradalomban való részvételért.Az esztergomi főegyházmegye kormányzását Endrey Mihály egri segédpüspök veszi át.
A Művelődésügyi Minisztérium egyházügyi osztályának vezetője nyilatkozatot ad ki ,miszerint Mindszenty Józsefet jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték és az ítélet hatálya alatt áll, egyházi funkciót nem végezhet,utasításainak végrehajtása törvénybe ütkoző cselekedetnek minősül.(Magyar Katolikus Almanach II. 38.p.)
Kádár János kijelentései ellenére Nagy Imrét,Losonczy Gézát, Donáth Ferencet és társaikat letartóztatták,majd 1958.június 15.-én Nagy Imrét,Maléter Pált,Gimes Miklóst halálra ítélték és kivégezték.Szilágyi Józsefet akit Nagy Imrével együtt tartóztattak le, már korábban kivégezték,Losonczy Géza a börtönben halt meg mesterséges táplálás közben.
1957 végéig a bíróságok az 1956-os forradalommal kapcsolatban 5321 vádlottat ítéltek el politikai és 28.601 vádlottat köztörvényes bűncselekmény miatt.(Az utóbbiak egy része is összefügg az 1956 október-novemberi eseményekkel.)70 halálos ítéletet hoznak,de a halálos ítéletek többsége 1957 júliusa után következik .300-350 személy ügyében még 1960-ban is hajtanak végre kivégzést.(Egy népfelkelés dokumentumai.1956.224.p.) A forradalom utáni megtorlási időszak 1957-1961 közötti időszakának papi áldozatairól dr.Szántó Konrád írt könyvében,melynek címe :A meggyilkolt katolikus papok kálváriája.
A könyv alapján név szerint sorolom fel sz áldozatokat.
P.Szente Vilmos kármelita atya,Kenyeres Lajos(1908-1957),tiszavárkonyi plébános,Brenner János Mária Tóbiás,(1931-1957) rábakethelyi káplán, Kováts Ferenc (1932-1958),gencsapáti káplán,P.Somogyvári Béla,Hetény,ferences hittanár(1921-1961),Kovács Imre,Szeged-rókusi lelkész.Haláluk körülményei összefüggésben álltak a megtorlással.A fentiekben idézett könyv szezöje P.Szántó Konrád ferences szezetes 1960 novemberétől 1962 májusáig volt börtönben a forradalomban való részvétel megtorlásaként.
A magyar írók 1956-os forradalomban való helytállásáról írt könyvet Pomogáts Béla,Irodalmunk szabadságharca ,1956 cimmel.1989-ben jelentette meg a Gondolat Kiadó.

A budapesti amerikai követségen

A budapesti amerikai követségre menekülő Mindszenty bíborost és a kiséretében levő Turchányi Egont, Edward Thompson Wailes követ fogadta.A bíboros menedékjogának biztosítására rövidesen megérkezett Eisenhower elnök engedélye.Dr.Turchányi Egon egy magyar származású amerikai segítségével megpróbált kijutni az Amerikai Egyesült Államokba,de Tatabányánál az autót ,amelyben utazott.megállították és őt letartóztatták.Életfogytiglani fegyházra ítélték,ahonnan 1963-ban részleges közkegyelemmel szabadult és az idős pap papiotthonba élt 1969-ben bekövetkezett haláláig.
Mindszenty bíboros követségi éveiről írt naplóját,a "Napi jegyzetek,Budapest amerikai követség,1956-1971."című könyvet Vaduzban adta ki a Mindszenty Alapítvány 1979-ben.(a Kritika c.folyóirat 1981.10.számában írt e könyvről E.Fehér Pál:Egy marslakó a Szabadság téren.Mindszenty József naplójának olvasása közben címmel)
Követségi tartózkodására Mindszenty bíboros Emlékirataiban így emlékszik vissza.;
"Vasárnapokon és ünnepeken 9 órakor miséztem a szobámban.A követség tisztikara, családtagjaik és eleinte a magyar alkalmazottak is résztvettek azon.A magyar alkalmazottak később már nem vehettek részt ezeken a miséken."
Édesanyja és testvére negyedévente meglátogatta őt a követségen.Egy ilyen látogatásról írt az Új Misszió c.katolikus folyóirat 1994 májusi számában T.A aláírással a látogatás egyik szemtanuja
"Gyermekkoromban meglehetősen gyakori látogatója voltam az amerikai követség könyvtárának.Nemcsak a könyvek,a gyakori filmvetítések vonzottak,amelyek abban az időben a könyvtár helyiségében zajlottak.Az épület előtt posztoló rendőrök már szinte személyes ismerősnek számítottak,volt hogy előre köszöntek.
Egyik alkalommal a szokásosnál is többen voltak,s az úttesten rendőrségi autók cirkáltak.Szinte velem egyidőben érkezett a bejárat elé egy civil kocdi,amiből fekete ruházatú fejkendős ,idős falusi asszony szállt ki, egy leánya korabeli másik asszony társaságában.
Döbbenten és értetlenül bámultam a jelenetet.Az idős falusi asszony egy pillanatra rámnézett,arcán végigfutott egy réveteg mosoly,de azért az egész arc inkább sírásbahajló volt valójában.Aztán megkeményítette önmagát és lépteit ,belépett a magától kinyíló ajtón.
Évek múltán egy tiltott könyv oldalain találkoztam ismét a falusi asszony képével.A könyv Minddzenty bíboros emlékirata volt."

Martin J.Hillebrand nagykövet 1967-69-ig teljesített szolgálatot Budapesten ,az Amerikai Egyesült Államok követségén.Így emlékezik vissza Mindszenty bíborosra.;
"Az imádság embere volt,egész egyéniségét áthatotta a spiritualitás.Hivatalában rögtönzött oltárnál rendszeresen misézett,az oltár tulajdonképpen az asztal volt.Vasárnaponként azonban a követség főcsarnokában mondott misét ,ott tettük lehetővé a misemondást, tekintve hogy a követség katolikus tagjai ezt kívánták.
Így aztán a követségi tisztviselők családtagjaikkal együtt minden vasárnap hallgathatták a bíboros miséjét.Sőt,angol nyelven is követhettük a liturgiát,mégpedig az új liturgiát.Mert akármit is mondanak arról,hogy Mindszenty konzervatív volt,ebben a vonatkozásban igenis progresszívnak mondhatjuk : ellenkezés és habozás nélkül bevezette a Második Vatikáni Zsinat reformját.Azonnal átvette az új liturgiát ,és amerikai Misszálét használta,amellyel a követség amerikai tagjai ajándékozták meg.Az amerikai miselátogatóknak angolul prédikált.Nem azt mondom,hogy az angolja abszolut tökéletes volt ,de a bíboros igen odaadóan tanult angolul,sőt a "Voice of America," rádióadásait hallgatva a hangsúlyozást is gyakorolta.Így aztán angol nyelvű prédikációja érthető volt.
Amerikai szempontból a bíboros soha senkinek a legkisebb terhet sem jelentette.Sőt érdeklődéssel tekintettünk rá,és jó érzéssel töltött el mindannyiunkat a tudat,hogy közöttünk van egy kegyes férfiú,akinek a szelleme kisugároz ránk...Az igazság az,hogy a bíboros jelenléte fokozta a budapesti diplomáciai poszt vonzerejét:Budapestre kerülni egy diplomatának egyben azt is jelentette,hogy személyesen megismerheti Mindszenty kardinálist.Néha még tréfálkoztunk is -és Mindszenty derült is rajta- s nem kis büszkeséggel emlegettük,hogy mi vagyunk az egyetlen követség a világon,amelynek lelkésze egy bíboros..."( Hirdettem az Igét, a világon.Vaduz,1982.29.p.)

A követségen érte meg pappá szentelésének 50.évfordulóját.
Emlékirataiban erről így ír.:
"König bíboros pappá szentelésem 50. évfordulóján,1965.június 1.-n újra meglátogatott.A Szentatyától meleg hangú levelet és egy aranykelyhet hozott számomra.Hálás vagyok osztrák bíboros szomszédomnak azért is,hogy akkor -elhozta egy negyed órára vendégét is hozzám :Gracias Valerian bíboros érseket,Bombay főpásztorát.
Aranymisémre gyóntatómon kívül csupán két húgom és három unokahúgom jöhetett el.(Édesanyja már nem élt,)A szentbeszédet hallgatóságom többségére való tekintettel angol nyelven mondtam."
A követség magyar alkalmazottaival nem volt szabad találkoznia - írja többször is Emlékirataiban.
"1970-ben volt prímási kinevezésem és székfoglalásom 25.évfordulója.A megszállott országban természetesen mélyen hallgattak róla.Az európai magyar számkivetettek lapjában ,az "Életünk"-ben - amelyet rendszeresen megkaptam- volt káplánom Vecsey József szerkesztő meleg megemlékezést írt rólam.Nehéz sorsomat idézi,azután rámutat a hosszú élet jutalmára és megemlíti,hogy a hetvennyolc prímás között csak Kanizsay János előzött meg,aki harmincegy évig töltötte be a prímási méltóságot."Egy elfelejtett évforduló" volt a vezércikk címe.(Emlékirataim,456.p.)
/Itt szeretném megjegyezni, hogy huszonöt évvel később ,székfoglalása 50.évfordulójára emlékezve lett kiadva 1995-ben kis könyvecském "Mindszenty József hercegprímás esztergomi székfoglalása "címmel ,Koditek Pál előszavával, az Esztergom Barátainak Egyesülete,Computer's Atek(Benedek Attila) és a Relabor Kft.támogatásával./
Az "Életünk" című lap Münchenben jelent meg. Vecsey József volt a szerkesztője az 1957-ben Münchenben kiadott Mindszenty Okmánytár-nak.(1.Mindszenty tanítása,2.Mindszenty harca,3.Mindszenty áldozata)
A követségen élő bíborosról a magyarországi sajtó vagy támadólag írt,vagy egyáltalán nem írt ,mintha nem is létezne....
Nagy Imre miniszterelnöksége idején rehabilitálta Mindszenty bíborost,Kádár János kormánya újból elítélte a bíborost,a korábbi ítélet alapján.
Mészáros István "A hazai történelemtudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe"(Esztergom,1992.)című könyvében foglalkozik azzal,hogy a történészek milyen képet alkottak Mindszenty bíborosról ebben az időszakban.
"A Kádár-rezsim megerősödésével azután történészeink változtatás nélkül felújították az 1950-es évek Mindszenty- képét,kiegészítve az 1956-os beszéd marxista-kommunista értelmezésével."-írja Mészáros professzor könyvének 13.oldalán.
1971-ben az ún.enyhülés politika hívei elérték azt ,hogy a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok ,valamint Magyarország ,illetve a szocialista országok között a politikai feszültségek enyhüljenek.
Ilyen körülmények között Mindszenty bíboros amerikai követségen való tartózkodása feszültségkeltő ponttá vált az Egyesült Államok és Magyarország között.A Vatikán számára is megfelelőbb lett volna,ha a bíboros elhegyja az országot.Így 1971.június 25.-én dr.Zágon József prelátus VI.Pál pápa személyi küldötteként felkereste a bíborost az amerikai követségen,hogy az országból való távozását megbeszéljék.
Mindszenty hosszas belső vívódás után elfogadta,hogy kényszerűségből távozik az országból.1971.szeptember 28.-án az országhatárt megáldva távozik Mária országából a száműzetésbe.

Távozása után a Magyar Szocialista Munkáspárt kiadta a "Tájékoztatót a Magyar Kormány és a Vatikán közötti megállapodásról". című brossurát ,amelyben ez állt Mindszentyről:
" Ismeretes,hogy Minddzentynek kezdettől fogva a Habsburg -dinasztiát visszaváró ,legitimista politikai felfogása volt.A tapasztalat megmutatta,hogy személyében olyan ember került a magyar katolikus egyház élére,aki - míg módjában állt- szívósan harcolt a népi demokratikus vezetés,a szocialista törekvések ellen.Mindszenty kinevezése első percétől kezdve nyíltan beavatkozott a politikai életbe, az új magyar demokratikus rendszert törvénytelennek tekintette.Nyíltan hirdette,hogy a fennálló társadalmi rendszert meg kell dönteni, a kommunistákkal nem szabad együttműködni.Valamennyi rendelkezésre álló eszközzel a földreform, az egyházi iskolák államosítása és minden demokratikus intézkedés ellen. Mindszenty következetesen képviselte a Habsburg-restauráció gondolatát.Ennek érdekében szervezkedett,ugynevezett Alkotmányvédő Csoportot alakított,királypárti társaival együtt.Kormánylistát állított össze az amerikai hadsereg közvetlen beavatkozására számítva.Külföldi kapcsolatait is ennek érdekében használta fel,a legitimista erőket és a reakciós pártokat nyugati forrásokból szerzety valutával anyagilag is támogatta.
1948 végén az állambiztonsági szervek Mindszenty Józsefet letartóztstták,majd 1949 februárban a Budapesti Népbíróság a demokratikus államrend és a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, hűtlenség és más bűntettek miatt életfogytig tartó fegyházra ítélte."

"Ez a Rákosi időszak Mindszenty -képétől semmiben sem különböző ,minden vonatkozásában hamis,hazug és torz Mindszenty-jellemzés lett azután kötelező - a legfelsőbb pártvezetés határozatával szankcionálva -a párt propagandában,a tömegkommunikációban,az oktatásban,történettudományban egyaránt, egészen az 1980-as évek végéig."(Mészáros István:A hazai történettudomány 1948-1992 közötti Mindszenty-képe.18-19.p.)


Az Amerikai Egyesült Államok beli Youngstownban kadott Katolikus Magyarok Vasárnapja című újságban jelent meg Minszenty Józsefet köszöntő vers:

Elégia Mindszenty József hercegprímáshoz

Ne fájjon ,hogy nem fogad ünneplő sereg;
könnyeink nem adnak sebedre vigaszt,
add Isten kezébe magad
Isten nekünk újra visszaad-
Benned minket gyaláztak,
Te voltál a fény magad,fáklya
Óriás fáklyaként lobogtál közöttűnk,mint égen a Nap-
Letűntek napjaink,vérfürdőben kivántak látni nemzetet.
Elégtünk,de hamvunk szikra lett,
szikrát tartott intő kezed:Budapest él,és az autokrata remeg
Most itt vagy közöttünk a szabad világban,halld meg most népedet.
Üdvözlunk Szent Atyánk,Isten tetteidért megáldja földedet
Talán hiányzik majd az otthon,Esztergom és a fenyvesek;
egykor mi is sirattuk,mint tékozlók ,elveszett kincseket
Drága volt,szívünk odavert gyökeret;
lelkünk Istennel honolt;azután jöttek..
Sötét fátylat húztak fel egünkre
Istenhez,szabadon nem szólhattunk;
kezünkön bilincs,ajkunkon nem lehet egy szép ige-
A rágalmak ,a mocskok tükrén láttuk át arcodat,
ragyogott ember képében szellemed
Őriztünk ,mint féltő anya szívében gyermekét,
mert,tudtuk egyszer visszajössz közénk,
Üdvözlünk Atyánk ,mi szabad földre űzött magyarok,
kik sorsot nem,csak könnyet osztottunk veled,
hogy égjen példamutató szellemed -
Te vagy most Isten Igaz gyermeked,
nézzük tiszta arcodat;
vajon ki lesz a küldött,ki megmondja Neked;
szívünkben nagy a fájdalom,de örök a tisztelet;
de örök a tisztelet.

/Kleiner Béla,New York/

A könyvemben ezt követő fejezet címe: A száműzött bíboros.

Képgaléria