1996-tól 2003-ig voltam a Komárom-Esztergom megyei Hírlap munkatársa. Sok érdekes feladatom volt.Kedves emlékként őrzöm Habsburg Ottóval készült interjút. Habsburg Ottó úr volt olyan kedves, hogy amikor Mindszenty bíborosról készülő könyvemhez gyűjtöttem össze a visszaemlékezéseket, levélbeli megkeresésemre leírta nekem első találkozását Mindszenty bíborossal. Éppen ezért örültem, hogy 1996 májusában leánya Gabriella von Habsburg szobrászművész esztergomi kiállításának megnyitóján interjút készíthettem vele.
A Hídlapban megjelent cikkeimből adok közre néhány érdekes témát feldolgozó írásomat.
Don Camillo elvtárs és az 1956-os magyar forradalom
/ megjelent 2007.október 27.-én/
Kevesen gondolnák, hogy Giovanni Guareschi olasz újságíró- humorista népszerű Don Camillo sorozata kapcsolatban áll az 1956 őszén kirobbant magyarországi forradalommal. A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Esztergomi Csoportja ezzel a rendhagyó előadással emlékezett meg az ’56- os forradalomról.
Magyarországon Terence Hill filmjéből ismerhettük meg Don Camillo-t, a kis olasz falu plébánosát, aki a maga sajátos módján vívja mindennapi harcát a kommunista polgármesterrel.
Don Camillo alakját Giovanni Guareschi olasz jobboldali újságíró találta ki még 1948-ban, erről hallhattak előadást az érdeklődők „Don Camillo elvtárs, avagy Guareschi és 1956 címmel
Domokos Györgytől, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánhelyettesétől. Magyarországon évtizedekig tiltó listán voltak Giovanni Guareschi olasz kereszténydemokrata újságíró
munkái – nem véletlenül, a humoristaként is jegyzett író ádáz harcban állt az olasz kommunista párttal és leleplező humoros
történetei is hozzájárultak az olasz kereszténydemokraták politikai sikeréhez. Guareschi Candido (Hófehér) című lapjában indította útjára a Don Camillo történetfüzért, a történetek színhelye pedig egy csendes, aprócska olasz falu lett, amelyet Peppone, a kommunista polgármester és Don Camillo, a helyi pap újabb és
újabb összecsapásai osztják meg. A két, látszólag összeférhetetlen ember végül mindig egyezségre jut az atya, és tanácsadója, a kereszten függő Jézus bölcsességének köszönhetőn. A kiválóan rajzoló Guareschi a történeteket egy apró angyal és ördög alakjával tette igazán ismertté. A ma is népszerű novellák 1948-tól 1963-ig jelentek
meg a Candido-ban, majd a lap megszűnésével a történetfüzér is abbamaradt, de Olaszországban több kötetben is kiadták Don Camillo töténeteit.
Guareschi élénken figyelte a közép-európai politikai eseményeket és lapjában, a Candidóban rajzokkal leplezte le az 1956-os forradalom vérbefojtását, de a Don Camillo történetekben
is utalt az ’56-os magyarországi eseményekre. Itthon a hatvanas években csak nagyon kevesen, kézről kézre adott gépelt füzetecskékben olvashatták a Don Camillo-történeteket,
melyeket olaszul jól beszélő papok fordítottak le és terjesztettek.A Don Camillo kis világa című kötet 1990-ben jelent meg magyarul, ezt követte öt évvel később a Don Camillo és a fiatalok,
a trilógia harmadik kötetével azonban a mai napig adósok a hazai kiadók, pedig ebben a kötetben írt ajánlást Guareschi Mindszenty bíboroshoz és esik szó az 56-os magyarországi eseményekről.
A Don Camillo elvtárs című kötet 1963-ban jelent
meg Milánóban a Rizzoli kiadó gondozásában, a bevezetőben pedig az alábbi ajánlás olvasható: „a hajlíthatatlan Mindszenty bíborosnak Magyarország prímásának és a hősies vértanú egyháznak„. Az Olaszországban is népszerű történeteket többször
is megfilmesítették Fernandel főszereplésével. Az előadás befejezéseként Domokos György elárulta, hogy jelenleg azon dolgozik, hogy a még hiányzó és magyarországi vonatkozásokat is tartalmazó Don Camillo elvtárs című kötet magyar fordításban
is megjelenjen.
Muzslai Ágnes Hídlap 2007.10.27.
A túlélésre tanított Placid atya
/Hídlap 2008.június 6./
Isten erőt és bölcsességet is ad az élet megpróbáltatásainak elviseléséhez – többek között erről is beszélt Olofsson Placid atya , a hírhedt Gulag–büntetőtábort is megjárt bencés szerzetes Esztergomban csütörtökön, a Bajor Ágost Művelődési Házban.
Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Esztergomi Szervezete vendége volt Olafsson Placid atya csütörtökön este, akivel Bánhidy Vajk beszélgetett a Bajor Ágost Művelődési Ház nagytermében rendezett találkozón. A törékeny alkatú, életvidám, 92 éves szerzetesről nem is gondolná az ember, hogy már fiatalon megjárta élet poklát. Olofsson Károly Placid 1916-ban született és a budapesti bencés gimnáziumban érettségizett, ahol osztályfőnöke a nagyhírű Szunyogh Xavér volt. Az életútjáról szóló beszélgetés során Placid atya megtanította a hallgatóságot a Miatyánk imádság helyes értelmezésére is, ahogyan azt Szunyogh Xavértól tanulta. Azt a sort hogy „Legyen meg a Te akaratod”, egészítsük ki azzal, „Legyen meg a Te üdvözítő akaratod „mert Isten az emberek üdvözülését akarja”.
Placid atya Isten üdvözítő akaratát szolgálta egész életében és ezért lépett be a bencés szerzetesrendbe.Serédi Jusztínián 1945-ben kinevezte őt Slachta Margit vezette Szociális Testvérek Társasága egyházi tanácsadójának, és így a Keresztény Női Tábor nevű politikai párt oldalán részt vett az őszi választásokon is. Később aztán pont ezt hozták fel ellene vádként 1946-ban a hadbíróságon. Letartóztatása után az Andrássy út 60-ban és a Conti utcai szovjet börtönben is Isten üdvözítő akaratát szolgálta mindenki Placid atyája. A szovjet börtönben magyarul nem értő őre mellett a folyosó és wc takarítás közben magyar népdalokkal nyújtott vigaszt a halálkamrában kivégzésükre váró elítélteknek. A potymai Gulag büntetőtáborban is az Úr üdvözítő akarata szerint segítette társait a túlélésben. Az esztergomi találkozón Placid atyától minden érdeklődő megtanulhatta a túlélés négy pontját, amely az életben jelentkező gondok, nehézségek leküzdésében mindenkor segítséget adhat. Az első, hogy a szenvedést nem szabad dramatizálni, mert az gyengíti az embert.
an rendezett találkozón.
A Gulag foglyaként Placid atya magyar társai egymást segítették abban, hogy a fájó gondolatokat eltereljék. A túlélés második szabálya, hogy keresni kell az apró örömöket – ebben esténként vetélkedőt is rendeztek a foglyok, hogy kinek volt aznap több apró öröme. Egy véletlennek köszönhetően egyszer igazán jóízű nevetésben is részük volt- mesélte Placid atya. Fakitermelés és bútorgyár működött a büntetőtáborban, ahol a foglyokat dolgoztatták. Egy alkalommal németektől elkobzott vagonban egy szállítmány fa WC ülőke érkezett. Az ott divatos „guggolós” illemhelyen ilyet nem használtak és nem is igen tudták, hogy mire szolgál a szépen megmunkált fa alkalmatosság. Így esett meg, hogy a táborparancsnok a tovább küldött szállítmányból két ülőkét képkeretnek nézett és parancsára a bútorüzemben dolgozó Placid atyának Lenin és Sztálin arcképét kellett ebbe a keretben elhelyezni. A nem minden napi keretbe foglal képeket a kultúrterem falára akasztották, a foglyok pedig a terembe lépve meg sem próbálták visszatartani nevetésüket. Placid atyában azonban még ebben a helyzetben is volt annyi jó szándék, hogy végül megmondta a táborparancsnoknak, hogy tulajdonképpen mire szolgál a „képkeret”.
A szenvedések túlélésének harmadik szabálya, hogy ne tartsuk magunkat többre másoknál, de ha a helyzet úgy hozza, mutassuk meg, hogy különbek vagyunk. A túlélés szabályai közül azonban talán a legfontosabb, hogy hittel, könnyebb elviselni az élet hozta szenvedést. Isten erőt ad nekünk, ha hiszünk benne – mondta Placid atya a beszélgetés zárásaként.
Olofsson Placid atya 2003-ban vehette át kommunizmus áldozatai számára alapított „ parma fidei – a hit pajzsa” kitüntetést. Három évvel később a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott az atyának, amelyet Erdő Péter bíboros adott át. A kitüntetéssel fejezte ki a konferencia tiszteletét és köszönetét Placid atya példaadó emberségéért és hitéért, amelyről minden körülmények között tanúságot tett.
Muzslai Ágnes
Hídlap 2008.június 6.
A Hídlapban megjelent cikkeimből adok közre néhány érdekes témát feldolgozó írásomat.