A trianoni döntésbe az esztergomi polgárok lelkük mélyén nem tudtak belenyugodni. Az Esztergom és vidéke szerkesztője Vécs Ottó 1929 július 7.-én kerékpáron körútra indult a trianoni határok mentén. Erről az akcióról Esztergom és vidéke 1929 júlus 4. számában így írt:
„Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy az „Esztergom és Vidéke" a magyar revízióért olyan munkát fog végezni, amely a legnagyobb szemléletességgel igazolja a trianoni határok tarthatatlanságát. Vécs Ottó szerkesztőt körútra küldjük végig a trianoni határon,B hogy az ott szerzett tapasztalatokat egy teljes cikksorozatban a Revíziós Liga rendel kezesére bocsássuk. A cikksorozat dokumentumain kivül Vécs Ottó egy nagy bőrkötésű albumba összegyűjti az összes határ menti városok trianoni adatait és azokat az eseményeket, amelyek tiz év alatt a lehetetlen határok megváltoztatásának szükségességét igazolják. A nagy munkát helyszíni felvételek fogjak teljessé tenni és igy egy egységes és fényesen igazoló dokumentumot adhatunk a Revíziós Ligának.
A trianoni könyv első lapjain — mint már megírtuk — több rajz van, ezek között három címer. Az első címer Serédi Jusztinian dr. bíboros hercegprímásé, aki saját kezűleg írta alá a lapot. Aláírása fölött ezt a mondatot olvassuk:
„Tartós béke csak as igazságon épülhet fel."
Baráti Huszár Aladár dr. főispán ezt irta Esztergom vármegye címere alá :
„Csak az veszett él, amiről lemondunk."
Antóny Béla polgármester a város címere alatt ezzel a mondattal örökitette meg Esztergomot:
„A trianoni határon végig hirdesse a magyar igazságot, a magyar feltámadást, hogy Trianon nemzetzet ezeréves ereje, erénye erőt vesz"
Ezzel a három gyönyörű mondattal kezdődik tehát a trianoni könyv és ezeket fogják követni majd az albumban Esztergom megyére és a városra vonatkozó adatok, azután a fényképek ós sorba a többi határ menti falu és város.
Vécs Ottó ma, csütörtökön reggel indul. Tervünkkel és az úttal kapcsolatban kedden délután lapunk szerkesztő-bizottsága ülést, tartott és ekkor a bizottság a következő üdvözlő táviratot .küldte Herczeg Ferencnek, a Revíziós Liga elnökének.
„A Herczeg Ferenc lelkétől új lobogásra gyulladt reviziós eszme szolgalatára az „Esztergom és Vidéke" kiküldésében Vécs Ottó szerkesztő július 6 án körútra indul a trianoni határon végig Esztergomtól Esztergomig. Tapasztalatairól lapunkban cikksorozatban számol be és egyben összegyűjti a határ menti falvak és varosok eredeti fényképfelvételekkel illusztrált dokumentumait is a csonka ország elviselhetetlen helyzetéről „
Az 1930-as békeidők az esztergomi sajtóban
Esztergom város legjelentősebb eseményei az 1930-as években elsősorban a katolikus egyházhoz kapcsolódnak. Mint székhely a várost az Szent Imre év és a Szent István év országos rendezvényeinek egyik központjává tette. Az esztergomi sajtó rendre beszámolt olvasóinak a rendezvények előkészítő munkáiról is.
Első kiemelkedő esemény az 1930 május 18-tól 1931 május 2-ig tartó Szent Imre év jubíleumi eseményeibe való bekapcsolódás volt. Szent Imre herceg halálának 900 éves évfordulóján oszágos megemlékező ünnepség sorozatot rendezett a katolikus egyház. Ez alkalomból 1930 május 25.-ére az Országos Katolikus Szövetség nőzarándoklatot indított Esztergomba. A város vezetése februárban foglalkozott az esemény előkészítésével
„Az országos Szent Imre év ünnepségeiből Esztergom szab. kir. város közönsége is tradíciójához méltóan kiveszi a maga részét. A helyi bizottságok az országos bizottsággal egyetértően már megkezdették ezen nagyszabású ünnepségekre vonatkozó tárgyalásokat. Ezeknek fejtegetése egyáltalában nem képezheti jelen cikkem tárgyát, azonban ezen előkészületek nagy tömegéből ki akarok ragadni egy fontos, csupán Esztergomot érdeklő, nagy előkészítést igénylő kérdést, az elszállásolás kérdését. ( Esztergom és vidéke 1930. febr.16.)
Lepold István kanonok 1933-tól Esztergomban Katolikus Nyári Egyetemet szervezett
.
Tizenhat napos Katholikus Nyári Egyetem Esztergomban
A Pázmány Péter Tudományegyetem tanáraiból alakult bizottság az Országos Magyar Katholikus Akcióval karöltve a magyar püspöki kar jóváhagyása mellett városunkban dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás védnöksége alatt az érseki tanítóképző dísztermében június hó 25-től július hó 15-ig bezárólag összesen 16 hétköznapon, átlag napi 4 órában katolikus szellemű egyetemi előadásokat fog tartani. „ ( Esztergom és vidéke 1933.máj.14)
A Lepold Antal kanonok 1933-tól 1941-ig szervezte az esztergomi Katolikus Nyári Egyetemet , amelyről évkönyv is kiadásra került 1936-ban. A Buzárovits nyomdában készült a
Katolikus Nyári Egyetem egyetlen száma amely 1936 júniusban jelent meg. Szerkesztője és kiadója: Babocsay János volt.
Magyar Sion
néven 1934. szeptember 15.-én katolikus társadalmi hetilap jelent meg Lippay Lajos szerkesztésében. A szerkesztő az lap programjaként társadalmi, kulturális és szociális, gazdasági és világnézeti kérdések figyelemmel kísérését tűzte ki. Nemcsak az esztergomiaknak, hanem minden katolikusnak szánták az újságot, amely a tervek ellenére nem lett országos lap, azonban az Esztergomban és környékén élő katolikus olvasók 1944. október 15-ig vehették a kezükbe.
„Esztergom”
című hetente megjelenő Komárom-Esztergom megye keresztény politikai és társadalmi lapot 1933-tól Marcell Árpád szerkesztette egészen 1935 évi megszűnéséig.
Esztergomi Hírek
címmel társadalmi és szépirodalmi lapot indított útjára Marcell Árpád, az esztergomi Szent Imre gimnázium tanára, amely 1936-37 május 16 között havonta jelent meg, a Laiszky nyomdában készült.
Ezután már csak az Esztergom és vidéke Keresztény politikai társadalmi lap jelent meg hetente kétszer Laiszky Kázmér szerkesztésében és kiadásában, a Laiszky János nyomdájában 1944 június 28.-ig, illetve a Magyar Sion katolikus hetilap 1944. október 15-ig.
Esztergom a jubileumi Szent István évben
A háború előtt 1938-ban a Szent István év alkalmával került Esztergom országos középpontba.
Ekkor Európa a háború küszöbén állt, az utolsó békeévben mégis egy ország fogott össze, hogy méltó módon emlékezzen meg államalapító királyunk halálának 900. évfordulójáról. A Szent István-év ünnepségsorozatához kapcsolódott a Budapesten megrendezett 34. Eucharisztikus Világkongresszus.Serédi Jusztinián hercegprímás-érsek sokévi munka, hosszas utánjárás és tárgyalás eredményeként tudta elérni, hogy Magyarország kapja meg a rendezés jogát. 1929 óta fáradozott azon, hogy Budapest legyen a helyszíne a 34. Eucharisztikus Kongresszusnak. Az ország vezetõi pedig mind egyházi, mind állami vonalon egyaránt tudták, összefogásukra nagy szükség van: a fényes ünnepsorozat akkor nem csak a hitéleti elmélyülést szolgálta, de némiképp orvosolta a Trianon után lelkileg összetört lakosságra nehezedõ nyomást is.A Szent István-jubileumi év elõkészítése még 1936 nyarán kezdõdött el Hóman Bálint kultuszminiszter elnökletével, aki kezdetektõl fogva kapcsolatot tartott az egyházzal, és azon volt, hogy az eucharisztikus kongresszus és a Szent István-év szervesen összekapcsolódjon. Hóman levélben arról tájékoztatta a hercegprímást:
" Szükségesnek tartom kiemelni (...), hogy az eucharisztikus kongresszussal kapcsolatos katolikus egyházi ünnepségek idõpontjával szemben az országos ünnepségeket Nagyboldogasszony napja és Szent István napja körül kívánjuk tömöríteni, s ezen ünnepségek központjai Esztergom, Budapest és Székesfehérvár lennének
.
Esztergom város vezetése már 1935 októberi ülésén napirendre vette a Szent István év előkészítését.
„Foglalkozott a közgyűlés az 1938. évi Szent István év megfelelő előkészítésével Sántha József dr. előadásában. Szent István itt született, innét indította meg az államiság és kereszténység munkáját, tehát Esztergomnak ünnepi éve elsősorban a Szent István év. Bizottságot alakítanak, és remélhető, hogy a város méltóképpen kiveszi részét a nagy király jubileumi ünnepségeiből.
Bizottságokat alakítottak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiigazítására, majd pedig a városi képviselő választáson jogosultak névjegyzékének összeállítására választmányt alakítottak „ ( Esztergom és vidéke 1935.okt.27.)
Sebők József az Esztergom és vidéke 1936.ápr.26.-i számában „Gondolatok 1938-ra” címmel ötleteket vetett fel a Szent István évi eseményekkel kapcsolatban
„a Szent István év kulturális, nemzeti jubileumát hirdesse egy új alkotás, a megépítendő új reáliskola. Egy új középiskola, amelynek rendszerét, alapját a milieu iskola elmélet adná, úgy mint azt Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató jeles értekezésében megvilágítja. …..
A második gondolat volna az esztergomi szabadtéri játékok megoldásának a kérdése, mert Esztergom~kiváló helyzeti fekvésénél fogva alkalmas arra, hogy az ünnepi játékok idegenforgalmi súlypontját a jelenlegi megváltozott általános európai helyzetben ide orientálja. ...
(Harmadik gondolat) Az ország ifjúságának az összehozása lenne, talán a cserkészet formájában oly módon, hogy az necsak egyszerű ittlét legyen, hanem annak nagyszabású programja közepette kulmináljon egy országos hadijáték, ami talán a történelem nagy Magyarországon le-lezajló csaták egyikét szemléltető módon elevenítené meg. Utoljára említem meg egy rendezendő nagy Európa repülőcsillagtúra tervét, amelynek Esztergom lenne a célpontja.”
Sok tanácskozás után végül kialakult az 1938-as jubíleumi évének esztergomi ünnepség tervezete,, amelyről az Esztergom és vidéke 1937.július 18.-i számában ad részletes beszámolót:
„Esztergomban 1938. évi ünnepségei három nap körül csoportosulnak: máj. 30., aug. 14. és 15. Május 30 án a Szent Jobbot hozzák Esztergomba, erre vonatkozóan még ki kell kérni a Szent Jobb őrzőjének engedélyét. A Szent Jobb a tervek szerint különvonaton érkeznék Esztergomba és külön hajón vinnék vissza az esti órákban Budapestre
Ezen a napon nagy szabadtéri ünnepség is lesz a Bazilika déli oldalán, egészen impozáns kórus-elgondolásokkal. A szabadtéri ünnepség irodalmi részét dr. Városi István teológiai tanai, a zenei részét Paczolay Imre zenetanár alkotta.
Esztergom második nagy napja, mint említettük, augusztus 14-ike lesz. Ennek a napnak a programmja a tervek szerint a következőképpen alakul :
Reggel zenés ébresztő lesz katonazenekarok, a bányászzenekarok és a leventezenekar közreműködésével. Nagyon impozáns lenne, ha erre az alkalomra a kisbéri lovaszenekart is meg lehetne nyerni.
A reggeli órákban ünnepélyes szent mise következik, majd pedig a vitézek zászlajának a Jelavatása.
Ugyanezen a napon fogják leleplezni Balassa Bálint szobrát is. A szobrot a vitézi szék állítja fel. A költségek előteremtésére vonatkozóan az a terv, hogy a költségekhez a tiszti vitézek egy pengővel, a legénységi vitézek tetszés szerint járuljanak hozzá. A szobor életnagyságú bronz része kb. 6000 P-be kerül. A szobor felállításához esetleg a város is hozzájárul kőanyag adományozásával
Augusztus 15-én jönne városunkba Magyarország kormányzója. (Természetesen ez a program pont még nem végleges, mert függ a kormányzó legmagasabb elhatározásától.) kormányzót ünnepélyesen fogadnák, majd a hercegprímás mondana ünnepélyes szent misét, amely után az ásatások gyönyörű eredményét átadják a nemzeti és a nemzetközi nyilvánosságnak. Az ünnepségnek ezeket a részeit a rádió is közvetíteni fogja.
Ezen a napon a délutáni órákban lesz a Ludovika Akadémia bemutatója a várban korszerű jelmezekben, este pedig a bányászok ünnepsége lesz.”
A jubíleumi szent év 1937. május 23-tól 1938. november 5-ig tartott, de az 1938 május 25-27 között megrendezett budapesti eucharisztikus kongresszus minden kétséget kizáróan a csúcspontját alkotta az országos ünnepségnek. A kongresszusra mintegy huszonhét országból közel harmincezren utaztak Magyarországra, csatlakozva a mintegy félmillió hazai résztvevőhöz. Ez a szám egyáltalán nem tűnik megvetendőnek, de a korabeli tudósításokból az derül ki, hogy kétszer ennyi külföldi hívet vártak, az akkor már határozottan érzékelhető háborús veszély azonban sokakat eltántorított a részvételtől. A kongresszus befejezéseként Szent István király jobbját országjárásra vitte aranyvonat. Az országos körútra induló Szent Jobb első első állomása május 30-án Esztergom volt, ahová a kongresszusra érkezett főpapok is elkísérték.
Ez alkalommal mutatták be
a Bazilika előtti szabadtéri színpadon Paczolay Imre karnagy, zeneszerző Városi István szövegkönyvére írt Szent István dicsérete című oratóriumát. Az előadáson közreműködött a Városi Szimfonikus Zenekarral összevont Fővárosi Hangversenyzenekar, énekelt a győri és esztergomi bencés gimnázium, a szalézi intézet polgári iskolája és a tanítóképző összevont kórusa.
Augusztus 14.-én felavatták a Szenttamás - hegy oldalában a Szent István emlékművet, amelyet Antal Károly alkotott. A kő mellvédes szerpentin Várnai Dezső tervei szerint készült el.
Ezen a napon a Vitézi Szék felavatta Balassa Bálint szobrát, Farkas András alkotását. Következő napon augusztus 15.-én Horthy Miklós kormányzó jelenlétében átadták a feltárás után a királyi várban a III. Béla kori gótikus kápolnát, a Vitéz - stúdiót a zodiákus ívvel. A jubileumi év alkalmából Kenyérmezőt, Esztergom tábort Szent István városnak nevezték el.
1938. szeptember elsején a Bencés Gimnázium a Szent Benedek rendi Szent István Gimnázium nevet vette fel.
A jubileumi évben egy új helyi lap is megjelent Vécs Ottó az Esztergom és vidéke munkatársa szerkesztésében Uj Esztergom címmel 1938. május 14-től, Esztergom címmel 1938. május 20. két szám jelent meg az eredetileg évi tíz számos megjelenés helyett. A lap a Hunnia nyomdában készült.
Esztergomi Figyelő címmel 1938.május 27.-én jelent meg első és egyetlen száma annak a lapnak, amelyet a Magyar Nemzeti Szocialista Párt (nyilaskeresztes) helyi főkerület vezetője Vargha Károly szerkesztett és adott ki. ( Bárdos-Horváth : Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiájában tévesen szerepel a szerkesztő neve Varga Károlyként. OSZK 18 698)
Az esztergomiaknak annyira fájó trianoni döntést felülbíráló 1938. november 2-i bécsi döntés után a régi Esztergom vármegye egy része visszatért A vitatott városok közül Pozsony és Nyitra ugyan Szlovákiában maradt, de a magyar kultúra olyan fellegvárai kerültek vissza, mint Galánta, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Munkács és Ungvár.
Az első hetek jobbára a visszatérést ünneplő eufórikus hangulatban teltek, még az elvakult nacionalizmussal nem vádolható Babits Mihály is versben üdvözölte az északi területek visszatérését.
Az esztergomi Bazilikában Serédi Jusztinián hercegprímás kilencezer ember számára tartott ünnepi szentmisét.
1939.nárcius 11.-én megalakult a történelmi Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága, főispánul Radocsay Lászlót nevezte ki a kormányzó.
„Komárom-Esztergom Közigazgatásilag Egyenlőre Egyesített Vármegyék Hivatalos Lapja „1939. január 14.: Komárom Vármegye Hivatalos Lapja néven jelenik meg Esztergomban, illetve Komáromban. A Puzsér Testvérek komáromi nyomdájában nyomtatják 1939.jan.14-től. 1939 december 31.-ig.
Háborús évek esztergomi sajtója 1939 - 1945.
Az 1938-ban hozott zsidótörvény az újságoknál dolgozókra is hatással volt.Zsidóságára vagy nbaloldaliságára hivatkozva 1938-ban 411 fővárosi lapot tiltottak be.1939.szeptember elsején bevezették a sajtócenzurát.
Esztergomban nem volt ilyen tiltás.A város polgármestere Glatz Gyula 1939 augusztusában elhunyt és utódjául 1940 januárban Etter Jenőt választották meg aki a Huszonhatos bajtárs című esztergomi lap szerkesztő - kiadója volt 1937 - 1938-ban.
.
A volt császári és királyi 26.-os gyalogezred, mint Esztergom szabad királyi és megyei város volt háziezredének a körlevelei. voltak ezek rendszertelenül megjelenő kiadványok, amelyeket a Hunnia nyomdába, Buzárovits nyomdában illetve Gondos Vilmos párkányi nyomdájában nyomtatták. A huszonhatos bajtársi szövetség egy emlékművet is szeretett volna Esztergomban felállítani, azonban közbe szólt a háború és így a szép terv feledésbe merült.
A háborús években az 1944-ig megjelenő Esztergom és vidéke mellett egy új hetilap jelent meg 1941 október 2.-án Esztergom vármegye címmel szerkesztője és kiadója Simándi Béla újságíró volt. A hetilap 1943 december 30.-ig jelent meg több nyomdában készültek a számai: Hunnia nyomda, Pestvidéki nyomda, Monor
A várost amíg nem érte el a háború gyarapodott. Megépült a Szentistván városi (Esztergom-Kertváros) iskola. Etter Jenő polgármester az egyházzal és az érsekséggel is jó kapcsolatot ápolt. A befogadta a lengyel menekülteket és zsidótörvények végrehajtását is megtagadta. Ezért 1942-ben felfüggesztették a város polgármester választási jogát és Sudár József vármegyei másodjegyzőt nevezték ki polgármesternek. Etter Jenőt 1944-ben áthelyezték Mármaros szigetére, azonban az itt felkínált polgármesteri tisztséget nem fogadta el, hanem nyugállományba vonult. Magyarország német megszállása után Esztergomban is bezáratták az iskolákat, zsidó tulajdonban lévő üzleteket és 1944 júniusában az esztergomi zsidókat Auschwitzba hurcolták.
Serédi Jusztínián hercegprímás is segített az esztergomi zsidók megmentésében. A tudtával a front alatt Prímási Palotában kb. 80 zsidót és ellenállót bújtattak. Amikor a német parancsnokság a város kitelepítést akarta, Serédi nem engedett és ebben társai voltak dr. Etter Jenő, volt polgármester, dr.Eggenhoffer Béla, kórházigazgató és dr. Rajner János kórházigazató helyettes. Így nem került sor Esztergom kiürítésére.
A háború miatt 1944. október 15-től már az Esztergom és vidéke és a Magyar Sion hetilap sem jelent meg. A nyilas hatalomátvétel után Schuszter Antal lett a nyilas városvezető. Esztergom 1944 végétől lett hadiszíntér,majd visszavonuló német csapatok 1944 december 26-án felrobbantották az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd három középső ívét. 1945 március 21.-én foglalták el várost az orosz csapatok.
A harcok idején az emberek az 1945.február 1.-én megjelenő szélsőjobboldali Háborús Esztergomi Hírek-ből tájékozódhattak, felelős kiadója az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom volt.
Miklós Tamás történész >„ A Második Világháború Hadtörténeti portálján közzé tett tanulmányában az esztergomi Prímási Levéltárban talált iratok részeként fellelt újságok alapján ezt állapította meg a Háborús Esztergomi Hírek szerkesztőségéről.
„ A lap szerkesztőbizottsága és a kiadó egészen az 1945. március 4-ei rendkívüli kiadásig nem volt feltüntetve. Ebben a számban az utolsó oldal alján az olvasható, hogy a „Felelős kiadó: az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom.” A legutolsó megjelent lap alján már így tüntetik fel: „Szerkeszti és a kiadásért felel: A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Esztergomi Sajtó-, Propaganda Osztálya.” Bár az impresszum általánosan fogalmaz, tudjuk, hogy a párt helyi propagandafelelőse Mógor Jenő volt, tehát vélhetően ő végezte az újság szerkesztését. A cikkek szerzőit csak ritkán nevezik meg, néhányukat azonban mégis ismerhetjük: Markó Ferenc esztergomi nyilas pártszolgálat-vezető, Deutsch László párkányi nyilas járásvezető, illetve Nagy Gábor haditudósító.”
Néhány szomorú hír:.a Háborús Esztergomi Hirekből
„Értesítés. A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom kiárusítja a zsidóbútorokat. Elsőrendű finom bútorok naponta megtekinthetők a Koppányi (v. Schwartz) bútorüzletében és a v. Schreiber üzletben másodrendű bútorok a Magyar Király szállóban. (5. szám, 1945. február 15.)”
„Képkiállítás. A zsidó vagyonból még megmentett értékes képek és műtárgyak kiárusítását megkezdte a Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom pártszolgálatosai a volt Weisz féle üzletben. (5. szám, 1945. február 15.)
„Párkányban is megindult a pártmunka. Párkány felszabadulásával megkezdődött a
Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom munkája. A párt vezetését Deutsch László járásvezető vette át. A munkát és egyéb közfontosságú ügyek intézését a régi párthelyiségben végzi. (8. szám, 1945. február 24.) „
Az újság hírei között olvashatunk arról is, hogy a kereskedők gyűlésén a beszámolók között elhangzott, hogy a városba kb. 100 mázsa liszt, egy mázsa tejpor, 10 mázsa zsír, 30 mázsa hüvelyes, és 15 mázsa cukor érkezett a helyi Hungarista Párt jóvoltából. (6.szám) A Háborús Esztergomi Hírek a Laiszky nyomdában készült. 1945 március 17.-ig hetente kétszer összesen 18 szám jelent meg.
Esztergomban nem szerették az emberek a hungaristákat erre utal, hogy Markó Ferenc esztergomi nyilas pártszolgálat vezető a városba látogató Pohárnok Jenőnek a városban működő 25 pártszolgálatos szociális és egyéb tevékenységét igyekszik többnek mutatni.
Háború utáni sajtóélet az országban és Esztergomban 1945-1949.
Az ostromlott országban szinte csak röplapok jelentek meg. Az első újság 1944. novemberében adebreceni Néplap volt. 1945. januárjában az első pesti lap a Szabadság volt. A pártok lapjai egymás után jelentek meg: Népszava (Szociáldemokrata), Szabad Nép (Kommunista), Szabad Szó (Nemzeti Parasztpárt), Kis Ujság (Független Kisgazdapárt). A többi szellemi áramlat lapjai is őjraindultak, így a Világ és a Magyar Nemzet is, utóbbi Hegedüs Gyula vezetésével. Hamarosan három vicclap is megjelent: a Szabad Száj, a Pesti Izé és a Ludas Matyi.
Népakarat – Szabad Esztergom
Az újraéledő Esztergomban már március 25.-én megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete. A Szociáldemokrata Párt helyi szervezete pedig április 9.-én tartotta alakuló ülését A háború utáni első helyi újság Népakarat Esztergom vármegye demokratikus lapja címmel jelent meg. 1945 április 4.-én Jócsik Lajos,közgazdász, publicista szerkesztésében. A lap hetente háromszor jelent meg május 26-ig és a Laiszky nyomdában készült. A Népakarat április 11-i száma a városban megalakuló Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt alakuló értekezletéről közölt tudósítást. A párt tagja dr. Bády István volt 1946-1950-ig a város polgármester. A szerkesztő Jócsik Lajos az új országgyűlésben a Nemzeti Parasztpárt képviselője lett és így az újságja is megszűnt. A helyi sajtó képletes stafétabotját átadta a Nemzeti Parasztpárt ifjú újságírójának :Muzslai Zsitva Jánosnak. A Nemzeti Parasztpárt szervezete április 21.-én alakult meg, hetilapja a Szabad Esztergom című újság volt, amelyet Muzslai Zsitva János szerkesztett.
Komárom-Esztergom Vármegye Hivatalos Lapja 1945 szeptember 8.-án jelent meg ismét, a Laiszky nyomdába nyomtatták szerkesztője Vitái József volt. Két hetente jelent meg, majd 1947 augusztustól hetente. Az újság 1950 március 16-tól Komárom megyei Hivatalos Lapja nevet vette fel, kiadója 1950 júliustól Komárom Megye Tanácsa volt, augusztus 3-án jelent meg az utolsó száma.
Esztergom város közigazgatása a háború utáni időszakban meglehetősen hullámzó volt. 1945. április 8.-án három hétig Mikler Ferenc a kommunista párt tagja volt a város vezetője, majd április 28-tól május 16-ig Schalkász Ferenc volt megbízott polgármester, május 16-tól 1946 július 17-ig pedig dr. Hajdú György töltötte be e tisztséget, végül dr. Bády István 1946 július 17-től 1950 július 6.-i lemondásáig volt Esztergom polgármestere. Április 21.-én a Széchenyi téren tartott nagygyűlésen megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés esztergomi képviselőjét, dr. Gróh József ügyvédet, a Független Kisgazdapárt jelöltjét.
A Szabad Esztergom igyekezett követni a napról-napra változó eseményeket.
Szabad Esztergom 1945-1949.
Szabad Esztergom első száma 1946. június 9.-én jelent meg a Nemzeti Parasztpárt hetilapjaként. Már az indulás heteiben országos hírű eseményről tudósíthatott. A katolikus egyházat 1945. március 29-én tragikus veszteség érte: elhunyt Serédi Jusztínián Magyarország hercegprímása. Esztergom megmentője is volt az érsek, mert nem engedte a város kiürítését. Az érsek az óvóhelyen élte élete utolsó napjait. Mellette negyven ember talált még menedéket. Súlyos szívbaja és cukorbetegsége vezetett március 29.-én bekövetkezett halálához. A pápa Mindszenty József veszprémi püspököt nevezte ki utódjául.
A Szabad Esztergom szeptember 23.-i számában közreadja Mindszenty József rövid életrajzát. majd az új esztergomi hercegprímás október 7.-i ünnepélyes beiktatásáról közöl részletes tudósítást az október 14.-i számban.
„ Serédi Jusztínián elárvult helyét jött elfoglalni az utód, az újonnan kinevezett hercegprímás Mindszenty József, volt veszprémi püspök. Nemcsak az agyongyötört város öltött magára ünnepi köntöst, a gyengéd őszi napfény nemcsak az épületek sebeit takarta el aranyos fátylával, de egész Esztergom népe szívében lelkében megújhodva várta az ország első zászlósurát, az ország első közjogi méltóságát a katolikus egyház magyarországi főpásztorát.”
A továbbiakban arról ír a szerző, hogy az ünnepélyes beiktatásra Esztergomba érkezett Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, Vörös János, honvédelmi miniszter, Teleki Béla gróf vallás és közoktatásügyi miniszter, Budapestet Kővágó József alpolgármester képviselte, Folba János tábori püspök és Actio Catholica vezetősége is jelen volt. Komárom-Esztergom megye képviseletében Tóth Endre főispán és dr.Tárkány Lajos alispán volt jelen Esztergom várost Hajdú György polgármester képviselte. Hívők tömegei érkeztek Esztergomba Mindszenty József hercegprímási székfoglalására. Az ünnepi szentbeszéd zárszavai meghatározták az új egyházfő életcélját is:
„Egyházam és hazám, ez lesz az életem égboltjának két ragyogó csillaga és célja, és boldog leszek, ha a halálos ágyamon elmondhatom, hogy Isten kegyelméből nemcsak magam, de főegyházmegyém és nemzetem is ezzel a két erénnyel élt, és újból megújította a magyar föld színét, s ezzel elérhetjük a boldog örök élet révpartjait.”
A hercegprímás Új évi rádió szózata olvasható a január 6.-i számban, majd a hercegprímás gyógyszeradományairól írt a Szabad Esztergom 1946 március 31.-én.
Dr. Zeőke Pál lett 1946 januárban Komárom-Esztergom vármegye új főispánja, azonban október ben már dr. Rab Károlyt iktatták be ebbe a tisztségbe.
A Szabad Esztergom szinte elsőként tudósított a Szlovákiában elkezdődött magyar üldözésekről is. Már 1945. november 11.- számában jelent meg cikk „Magyarok üldözése Szlovákiában” címmel. A szerkesztő szülei Muzslán laktak és e családi vonatkozás miatt is kiemelten figyelte az ott élő magyarság helyzetét.
Benes, csehszlovákia köztársasági elnöke, a koalíciós csehszlovák kormány és a szlovák megbízott testület az első bécsi döntés jóvátételének jelszavával, nem csupán az 1938 előtti határok helyreállítására törekedett, hanem Csehszlovákia mintegy négymilliónyi német illetve magyar kisebbségeinek kitelepítését tűzte ki célul. A Szabad Esztergom rendszeresen írt a Duna bal partján élő csehszlovákiai magyarokat ért atrocitásokról, a menekülésekről. A magyar – szlovák lakosságcsere lebonyolítása érdekében 1946 júniusában megalakult a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság, amelynek vezetője Jócsik Lajos volt.
Esztergom 1945-49 közötti társadalmi élete nyomon követhető a Szabad Esztergom lapjain, akárcsak a változó politikai helyzet is.
Cikkek a Szabad Esztergomból:
1947. január 19.:
„Rákosi elvtárs nagy beszéde Dorogon. Ismertette az összeesküvés felszámolását, az MKP hároméves tervét, és bejelentette a jegyrendszer megszüntetését”
„Szent miszió a belvárosi templomban „( március 9)
„ Mindszenty hercegprímás névnapja alkalmából a város és a vármegye vezetői köszöntésüket..tolmácsolták.(március 23.)
„Aláírásokat gyűjtenek a fakultatív hitoktatás ellen Esztergomban (március 30.)
„Szenttamási Katolikus Olvasókör ujjá alakulása.” (április 27.)
„Mi a helyzet a nagyduna híd újjáépítése körül?” (július 20.
„Ismét megkezdődött a szlovákiai magyarok deportálása” (július 22)
„Húszezren hallgatták Mindszenty hercegprímás Nagyboldogasszony napi szentbeszédét”(aug.24)
1947-ben Esztergomban Nagyboldogasszony napján kezdődött el Mindszenty József által meghirdetett Mária-év. Az ünnepi szentmisét követő körmenetben 15 ezer ember vett részt. A fáklyás körmenet eleje már a Széchenyi téren volt, a vége pedig még a Bazilika előtti téren haladt.
1947 augusztus 31.-én országgyűlési választást tartottak, amely a történelembe „kék cédulás” választás néven vált hírhedté. A kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal (a hírhedt kék cédula) is lehetett szavazni a lakhelytől távol: az országot teherautókkal, vonaton (sőt kerékpáron) járó kommunisták közül sokan 15–20 alkalommal is szavaztak ugyanazon a választáson (a külön erre a célra nyomtatott kék cédulákat az MKP bocsátotta rendelkezésükre). A kutatók máig sem tudják, hány ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a nagyságrendet 60–120 ezerre becsülik.A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. Esztergomban a „kék cédulás” csalás ellenére a Schlachta Margit vezette Keresztény Női Tábor két képviselője dr. Gróh József ügyvéd és Kisházi Mihály tanítóképző főiskolai tanár került a parlamentbe. A kormányalakító többséget a Magyar Kommunista Párt szerezte meg több mint egymillió szavazattal.
Szeptember 24.-én vezércikk jelent meg a választásról .a Szabad Esztergomban.
Olvashatjuk az újság 1947 évi számaiban hogy:
„Katolikus egyetem lesz Esztergomban „(szeptember 14.)
„Lekerült a napirendről a katolikus egyetem felállítása”(október 24.)
Dr. Bády István polgármester ' A Bazilika árnyékában „ című önéletrajzában ír arról,hogy 1947-ben népszavazás volt Esztergom-Kertváros hova tartozásáról. A dorogiak kérésére 1947 őszén illetve 1948. májusában az esztergom-kertvárosi családok szavaztak arról, hogy a városrész Esztergomhoz, vagy Doroghoz tartozzon. Az első területi szavazáson 247 családból 209 Esztergomhoz ragaszkodott, a második területi szavazáson pedig 172 családból 105 család döntött Esztergom mellett. Ugyan csak Bády István visszaemlékezéséből ismerhetjük meg a helyi sajtó politikai irányításának kialakulását.” a Szabad Esztergom – különösen – 1948-tól már már inkább az utca hangját vette fel, amely 1949-től még tovább fokozódott. Az újság nem hivatalos, de hangos szerkesztője Steiner László lett. Steiner az esztergomi Rákosi-éra félelmetes előfutára volt, a napi várospolitika „tudója” és Mindszenty -ellenes hangulat irányítója, a tüntetések szervezője.” Steiner László a helyi kommunista párt aktív tagja volt. Mindszenty letartóztatása és Szabad Esztergom megszűnése után elköltözött a városból.
1948-ban már nagyon érezhető a politikai nyomás az újság cikkeiben is.
” Sclachta Margit ujabb merénylete a demokrácia ellen „(január 18.) „Lenin - emlékest Esztergomban (febr.1.) Segély a Ferences templom újjáépítésére (febr.22.)
„Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja Esztergomban” (május 2.)
A Magyar Kommunista Párt és a Magyar Szociáldemokrata Párt egyesülésével jött létre a Magyar Dolgozók Pártja, a párt elnöke 1950-ig Szakasits Árpád volt, azonban a tényleges irányítás Rákosi Mátyás kezében volt.
„ Az iskolák államosítását követelik az esztergomi pedagógusok” (május 23)
„Még ma is 180.000 hold föld van az egyház birtokában. Az iskolák államosítása mellett határozott a Nemzeti Parasztpárt megyei értekezlete.” (június 13.) „ Az egyházi iskolák államosítását követelik a dolgozók” (júni.13.)
1948.június 16.-án fogadta el a parlament az iskolák államosításáról szóló törvényt.
„ Fasiszta szellemben nevelték a diákokat az esztergomi tanítóképzőben. Súlyos büntetést kaptak a demokrácia ellen uszító tanárok” (június 27.)
Dr. Bíborka Ferenc, Szentei Ferenc és Németh Lajos tanárokat tartóztatták le. Budapesten tartott tárgyaláson a Magyar Népköztársaság erőszakos megdöntése volt ellenük a vád. A vádlottak kirendelt védőikkel sem beszélhettek, a kérdésekre is csak igennel vagy nemmel felelhettek. Dr. Nagy Kálmán bíró a több évi börtön mellett Esztergomból való kitiltás és teljes vagyonelkobzást szabott ki.
A helyi sajtó számára nyújtottak politikai fogódzót az MTI által kiadott 1948.június 3.-án induló Belpolitikai Heti Összefoglalóval. A belpolitikai események hátterét és jelentőségét világították meg a vidéki szerkesztőségek számára.
„Komárom-Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága rendkívüli közgyűlésen foglalt állást a felekezeti iskolák államosítása mellett”(június 30.) „ Több mint egynegyed millió forint az államosított felekezeti iskolák helyreállítására” (július 18. )
„Boldogasszony -ünnepség. A hagyományos nagyboldogasszonyi ünnepségeket idén is megrendezik Esztergomban” (augusztus 15.)
„Lemondott Rab Károly főispán” (aug.22.)
„ A katolikus főpapság ellene van a haladásnak s ezzel Szent István hagyományait csúfolják meg – mondotta az új kenyér és zászló avatási ünnepség szónoka” /Bottyán István MDP kerületi titkár/ (aug.29.)
„Örömmel és bizalommal küldik gyermekeiket a szülők az államosított iskolákba.”(szept.5.)
„Mindszenty hercegprímás demokrácia ellenes tevékenységének megakadályozását követeli a város képviselőtestülete”(okt.31.)
„Mindszenty demokrácia ellenes tevékenységének megakadályozását kéri a törvényhatóság”(nov.7.)
„Dr.Siráki tanácsnok eltávolítását követelik a dolgozók” (nov.14.)
Dr. Siráki István tanácsnok bűne az volt, hogy a Mindszenty ellen hozott városi határozatot nem szavazta meg. Ezért fegyelmit indítottak ellene és elbocsájtották. Erdei favágó munkás lett, majd éveken át gyári munkás volt Lábatlanon.
„Tiltakoznak a dolgozók Mindszenty reakciós uszítása ellen.(nov.21.)
„ A KMP /Kommunisták Magyarországi Pártja/ megalakulásának 30 éves évfordulóját megünneplik az esztergomi dolgozók (nov.21.)
Kezdődik az egyház és az érseki székváros eltaposása:
„Hűtlenség gyanúja miatt őrizetbe vették Mindszenty személyi titkárát.(Zakar Andrást)
...Nem árusítják Esztergomban az Új Embert” (november 28.)
„ A katolikus diákság tiltakozik Mindszenty tevékenysége ellen” (dec.12.)
„Ennek a népnek nincs szüksége olyan főpásztorra aki hajlandó eladni az ország bárányait.- mondotta Erdei Mihály az esztergomi parasztgyűlésen” --”Hatalmas tiltakozó tüntetést rendezett a diákság Esztergomban követelve Mindszenty eltávolítását” (december 19.)
„Gróh Józsefet kitiltották az
Országházból”(december 26.)
December 26.-án tartóztatták le Mindszenty József bíboros, hercegprímást és hurcolták Budapestre ahol az Andrássy út 60.-ban megkezdték kínzását.
A Szabad Esztergom 1949 év első számaiban megjelenő írások szöges ellentétben álltak az 1945 júniustól kezdődőeknek. Akkor üdvözölték a székfoglaló hercegprímást, három évvel későbbi elhurcolása után már ilyen címek olvashatók:
„Mindszenty és klikkjének ártalmatlanná tételét üdvözölte Esztergom város képviselőtestülete
(január 9.)
Még a lányok, asszonyok is örültek a bíboros letartóztatásának:
„Mindszenty letartóztatásával kapcsolatban köszönetét fejezik ki az MNDSZ /Magyar Nők Demokratikus Szövetsége/ a kormány éberségéért.( január 16.)
„Sárga Könyvet adott ki a kormány Mindszenty és társai bűnügyéről”(január 23.)
„Jócsik Lajos lemondott államtitkári tisztségéről” (jan.23. )
Az áttelepülés ügyi kormánybiztos összekülönbözött Rákosi Mátyással és ezért lemondott , majd visszavonult a politikai élettől. Esztergomi rokona dr. Nemes Tamás elmondta, hogy megtorlásként a könyveiből és írói munkásságából szerzett vagyonát is elkobozták.
„Életfogytiglani fegyházra ítélte a bíróság Mindszenty Józsefet” (febr.6.)
„Mindszentyvel azonos bűnöket követett el Gróh József és Kisházi Mihály” (márc.20.)
Legfőbb bűnük az volt, hogy a Keresztény női Tábor parlamenti képviselői voltak.
„Felszabadulásunk évfordulóján Esztergom dolgozó népe háláját fejezte ki a Szovjetúnió iránt” (április 10.)
< p align=left>„Májusban országgyűlési képviselőt választ az ország népe.”(ápr.17.)
„Kisházi Mihályt 7 évi, dr. Gróh Józsefet pedig 2 évi fogházra ítélte a népbíróság.”(május 1.)
Az ítélet mellékbüntetése kényszerlakhelyre költözés, és vagyonelkobzás volt.
„Készek vagyunk a magyar nép érdekében a béke ügyét szolgálni – szögezik le nyilatkozatukban Esztergom katolikus plébánosai. (május 8.)
Aki nem így nyilatkozott, az vagy börtönbe került, vagy eldugott kis faluba helyezték plébánosnak.
„Esztergom népe lemosta magáról a szégyenfoltot. A szavazatok 95 százalékát kapta a Népfront Esztergomban. - május 22.
A Magyar Függetlenségi Népfront 1949. február 1.-én alakult pártszövetség volt. A szövetség tagja a Magyar Dolgozók Pártja mellett a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt , Magyar Radikális párt volt. Elnöke Rákosi Mátyás volt. A pártszövetségen belül az MDP a választás után a mandátumok 70 százalékát szerezte meg.
A Szabad Esztergom 1949 június 9.-i számában elbúcsúzik olvasóitól a szerkesztő és megszűnik a lap. Az egész országban 1948-49-től megszűntek a helyi lapok.
Megyei újságként jelent meg 1946 októberétől a Komárom-Esztergom Vármegyei DolgozókLapja, felelős kiadója Pásztor Sándor, majd 1948 november 7-től Komárom-Esztergom megyei Dolgozók Lapja az MDP hetilapja felelős kiadója az MDP Komárom -Esztergom megyei Bizottsága volt. 1950 januártól pedig Komárom megyei Dolgozók Lapja hetente jelent meg, majd 1952-től hetente kétszer a Komárom Megyei Pártbizottság lapjaként.
Az újságok pártjukkal együtt 1948 után országos szinten megszűntek. Egy részüket államosították. A Népszava a szakszervezetek lapja lett, a Magyar Nemzet a Hazafias Népfronté, a párt központi lapja pedig a Szabad Nép. Az MDP budapesti pártbizottsága esti lapja volt az Esti Budapest.
Rákosi Mátyás egy 1948. márciusi beszédében tért ki a szenzációhajhászás ellen, kifejtve, hogy a sajtó feladata: „a termelés, az építés, a kulturális forradalom" eredményeinek Ezzel a beszéddel végleg véget vetettek a lapok sokszínűségének. A lap pártálláspontot bemutató vezércikke munkahelyeken kötelező reggeli olvasmány volt, s a rádió is felolvasta őket.
A Szabad Esztergom négy éves időtartamából közreadott újságcímek is jól mutatják, milyen módon használta a sajtót pártpolitikai célra a diktatúrát teremtő kommunista párt.
Az országban az országos heti és napilapok mellett csak megyei lapok jelenhettek meg. Valamennyi a MDP kiadásában. A sajtóélet az 1956-os forradalom napjaiban lángolt fel újra.
Az 1956-as forradalom sajtója
Az 1956-os forradalom első szabad lapja az Obersovsykz Gyula szerkesztette Igazság volt. A meglevő lapok pár napon belül irányt váltottak, de a Szabad Nép esetében ez sem segített. November 2-án jelent meg a „megújult kommunista párt" lapja, a Népszabadság, miközben még Szolnokon kiadták a Szabad Népet is. Az újonnan megjelent fővárosi és vidéki napilapok napi 2-3 alkalommal is jelentkeztek rendkívüli kiadásokkal. 1956. november 4-ig tartott ez az euforikus sajtószabadság. A legtovább az Igazság tart ki, mikor a szovjet csapatok támadása miatt végül már „korrektúra nélkül jelent meg a lap".
Esztergomban a forradalmi napokban
A városban csupán röpiratok jelentek meg a forradalom napjaiban.. A forradalmat megelőző időszakban a város mint régi egyházi székhelyfontos szerepet kapott a Rákosi-korszakban, mint a szocialista békepapi mozgalom központja. Esztergom hadászati stzratégiai fontossága miatt telepítették a városba a Bazilika melletti egykori papnevelde épületébe a 7. gépesített hadosztályt.Az 1956-os forradalom napjaiban itt történt a legnagyobb tragédia, amikor október 26.-án tankágyúval belelőttek a Sötét kapun át haladó fegyvertelen fiatalokat szállító autóbuszba.
A városban október 25.-én a Városi Pártbizottság megalakította az Esztergomi Munkás-Paraszt Katonatanácsot, amelynek első dolga az volt, hogy röpiratban a fegyverek leadására szólította fel az embereket. Az emberek átlátva a szitán elégedetlenek voltak a pártbizottsági Katonatanáccsal és október 28.-én megalakították Esztergom Város Nemzeti Tanácsát, amelybe lényegében beolvadt a Katonatanács tagjainak egy része. A Nemzeti Tanács elnöke dr.Bády István lett, az elnökség tagjai voltak: Felczán Andor, alezredes, Fogarasi Károly gazdálkodó, Horváth Csaba, Szerszámgépgyári dolgozó, Kiffer János gazdálkodó, dr. Siráki István, és Szalay Ferenc tanár. A gyárakban is megalakultak a Munkástanácsok, amelyek lényegében még a forradalom november 4.-i leverése után is november közepéig működtek. Az Esztergomi Nemzeti Tanács üdvözölte Nagy Imre kormányát és röpiratban adta ki követeléseit, amelyek között szerepelt, az ország területéről a Szovjet hadsereg vonuljon ki, lépjen ki Magyarország a Varsói Szerződésből, az államvédelmi hatóság megszűntetése, a kormány két hónapon belül demokratikus választást írjon ki, Mindszenty Józef hercegprímás azonnali szabadon bocsájtása és érseki székbe való visszahelyezése is a követelések között szerepelt.
Esztergomban november 3-ár várták Mindszenty József érkezését, és az utcák feldíszítését is utasításba adta Esztergom Város Nemzeti Tanácsa. Ezen a napon Felczán Andor ezredes arról tájékoztatta a Város Nemzeti Tanácsát, hogy a szovjet csapatok elözönlik az országot.
Fakász Tibor : Esztergom 1956-os historiája című könyve 2000-ben jelent meg Esztergomban. A kötet forrásai között szerepelnek a forradalom napjairól szóló visszaemlékezések, amelyek a rendszerváltás után újra indult Esztergom és vidéke című polgári hetilap 1991-1996 között adott közre. A visszaemlékezéseket Nagyfalussy Tibor, a Városi Könyvtár igazgatója gyűjtötte össze és jelentette meg, mint az újság szerkesztőbizottságának tagja.
Esztergomban már 1986-ban kezdődött a rendszerváltó sajtóélet. Esztergom Barátainak Egyesülete 1983-ban alakult. Az egyesület célja a város szeretetének ápolása és azon személyek összefogása, akik hozá akarnak járulni a város értékeinekmegőrzéséhez.
Esztergom és vidéke - újra indulása
Már 1984-től rendszeresen megszervezték a diákok városvédő táborát, Meggyes Miklósné vezetésével. Az Esztergom Barátainak Egyesülete vezetője Koditek Pál, a tagság és a város szellemi örökségét védő személyek támogatásával újra élesztették az esztergomi sajtót, Körösy László: Esztergom és vidéke című lapjának újbóli megjelentetésével. A szerkesztőség a lapszámozásnál is jelezte, hogy folytatója az 1944. júniusban megszűnt újságnak. 1985-ben Simon Tibor a Városi Tanács Művelődési Osztályának vezetője kezdeményezte az Esztergom és vidéke műsorfüzetbe bújtatott újraindítását. Az akkor mellette dolgozó Sebő József is szívvel-lélekkel vetette belel magát az ezzel járó szervező munkába. 1986 januárban megjelent az Esztergom és vidéke első száma, mint idegenforgalmi programfüzet. Az 1988-től megjelenő Esztergom és vidéke fejlécében is eredeti méretben jelent meg. A szerkesztőségének is helyet adott Koditek Pál a Gran Toris Utazási Iroda igazgatójaként. Először havonta megjelenő programfüzetként vehették kezükbe az olvasók az új Esztergom és vidékét, amelyben a kultúrális és szabadidő programkínálat mellett, kisebb hírek, cikkek is helyet kaptak. Kiadója az akkori tanácselnök Simon Tibor volt. Az 1990 évi országgyűlési választások után került sor a helyhatósági választásokra.
Esztergomban 1990 őszén dr. Könözsy László polgármester vezetésével akult meg az önkormányzat képviselő -testülete.
Tagjai: dr. Ámon György(KDNP), dr.Antalics Mihály (MDF), Balázs László (KDNP), Bánhidi László(KDNP), Brasszai György(SZDSZ-Fidesz), dr.Horváth István(KDNP), Horváth György(KDNP), Juhász Albin(független), Juhász Józsefné(Vállalkozók Pártja), Knapp János Pál( Fidesz-SZDSZ), Kulcsár Márton(KDNP), Kund Ferenc (KDNP),Meggyes Tamás(Fidesz),Miavecz Jenő(SZDSZ),Minczér Kálmán(szlovák kisebbség),Mitter Iván(Fidesz), Nagyfalussy Tibor (SZDSZ), Németh József(KDNP), Nyers Sándor (SZDSZ),Paál Anikó(SZDSZ),ReményiKároly (KDNP), dr. Sinka Gábor (KDNP), (Sipos Imre(KDNP), dr.Sólyom Olimpia(SZDSZ), Szabó Sándor(KDNP), Szóda Ferenc(KDNP), VilmosPéter (KDNP)
A sajtótörvény 1990 évi átfogó módosítása után lehetővé vált 1990 márciustól az Esztergom és vidéke programfüzetből valódi folyóirattá történő átalakulása. A havonta később hetente megjelenő újság főszerkesztője Sebő József,a Tanítóképző Főiskola tanára lett. A szerkesztőség és a lap munkatársai voltak 1987-2006 között: Bencze Csaba Attila,(főszerkesztő 1991 és 1999-2006) Koditek Pál, Nagyfalusi Tibor (főszerkesztő 1995 május-december), dr.Szállási Árpád, Ortutay András, Pálos Imre, Bánhidy László,Nagy Tibor, Szánthó Barna(főmunkatárs), Gulya István,,Istvánffy Miklós , Bélay Iván, Horváth Gáborné (Dobos Mária), Muzslai Zsitva Ágnes, Kaposi Endre, Csombor Erzsébet,dr.Horváth István,Kiss József,Ortutay András,Onagy Zoltán,Nemere István,Sárándi József dr.Bodri Ferenc,dr.Osvai László,dr.Prokopp Mária,Filemon Béla,Czirok Ferenc,Klotz József,dr.Bárdos István,Bereczné Szállási Etelka,dr.Csernhorszky Vilmos,Hetvesné Barátosi Judit,dr.Horváthy Péter,Kaján Imre, Kántor Klára,Kovátsné Várady Eszter,dr.L.Balogh Béni,dr.Pifkó Péter,Rexa Iván,Szirmai Gábor,Tisovszki Zsuzsanna, Tóth Franciska,Tóth Krisztina, Varga Péter , Zachar Anna,Balla András, Barcsay Tibor, Bányai Mátyás,Benedek Attila, Bódi Gergő,Dezső László,Horváth Zsolt, Kis-Szölgyémi Emilia,Mudrák Attila, Olajos István,Rafael Balázs,Schmidt Éva,Varga Margit,Várady László, Gáspár Éva( irodavezető, "Krónika "heti rovat szerkesztő)Bencze Zsolt (rendszergazda, tördelő-szerkesztő
Az Esztergom és vidéke felelős kiadója a Gran Tours Kft. Ügyvezető igazgatója volt, az esztergomi D-Print nyomdában később a “Spori”Print nyomdában készült.
Visszatért 1948-ban elhurcolt és külföldön elhunyt hercegprímása. Mindszenty József bíboros hamvait az esztergomi Bazilika altemplomában helyezték örök nyugalomra. Újra temetése 1991. május 4.-én volt. A szertartáson részt vett Antall József miniszteelnök vezetésével a kormány több tagja, dr. Habsburg Ottó, a Máltai Lovagrend vezetői Esztergom polgármestere, Ehingen polgármestere és a diplomáciai testületek képviselői. Azóta évente van Mindszenty zarándoklat Esztergomban május első vasárnapján. Természetesen az Esztergom és vidéke részletes beszámolót írt az ünnepségről.
Az országban elsőként Esztergomban telepedett le nemzetközi autógyártó cég. A japán Suzuki autógyár 1991. áprilisában alapította meg Esztergomban autógyártó vállalatát, a Magyar Suzuki Zrt.-t. Az autógyár jelentős fejlődést indított el a városban, új munkahelyek teremtésével és az iparűzési adóval is nagymértékben gyarapította az önkormányzat kasszáját. Az esztergomban működő Magyar Suzuki gyár látja a teljes európai autópiacot.
Az 1956-os forradalom első napját október 23.-át nemzeti ünnepé nyílvánította a Parlament. Esztergomban október 23.-ára zászlófelvonással emléketek, azonban a városi ünnepséget hagyományteremtő céllal október 26-án, a Sötét kapunál történt tragédia emléknapján rendezték. A városháza előtti zászlóünnepség után fáklyagyújtás volt, majd felvonultak az emberek a Sötét kapuhoz, ahol az áldozatok emlékét megörökítő táblát avattak fel. Az Esztergom és vidéke 1991 otóber 26-ától minden évben októberben a forradalomról szóló visszaemlékezéseket adott közre.
Borovszky:Esztergom vármegye.Bp.l910.,
Homor Imre: Esztergom vármegye és a város sajtója a forradalmaktól napjainkig.1919-1929.In: Komárom és Esztergom vármegyék újjáépítése Trianon után. Szerk.Békássy Jenő.Bp.l929. (Interneten rajta van)
Bárdos László István - Horváth Géza:Komárom megyei hírlapok és folyóiratok bibliográfiája.Tatabánya,1962. (interneten rajta van)
Zellinger Alajos:Esztergom vármegyei írók koszorúja.Bp.
Pásztor Sándor: Nyomdaipar Esztergomban. In:Esztergom ipartörténete, Esztergom,1985. Esztergom évlapjai 1888.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp. 1891.(internet)
Magyar katolikus lexikon. Bp.2009.(internet)
Páldi Zoltán: Az esztergomi lokális média és kultúra jelenlegi helyzete.Szakdolgozat 2007.35-42 p..http://elib.kkf.hu/edip/D_13419.pdf
Pifkó Pter: A katolikus egyház hatása Esztergom társadalmi és társas életére.
Pifkó Péter: Emlékkönyv Esztergom Egyesítésének 100.éves évfordulójára. Esztergom,
Pifkó Péter: Esztergomi utcák, 1700-1990. Esztergom. 1995
Körösy László:Esztergom.Történeti emlékkönyv.Az 1887-ben kiadott kötet hasonmása.Laskai Osvát Antikvárium, 2008.
Tevan Andor: A könyv évezredes útja.Bp.
Vécs Ottokár visszaemlékezése.
http://franka-egom.ofm.hu/trianon_2006/verzo_hatarok/vecs_otto_eletrajza.htm
Bodri Ferenc: Apopkrif Krúdyról Kortárs, (2001.11.sz.)Irodalmi és kritikai folyóirat: (http://www.kortarsonline.hu/0111/bodri.htm
A magyar sajtó története 1705-1892. Főszerk:Szabolcsi Miklós. Bp.1979-1985.1-3.kötet.(netes )
Hírlap és folyóirat irodalom előzményei http://mek.niif.hu/04700/04727/html/11.html
A forradalom és szabadságharc sajtója 1848-49 http://mek.niif.hu/04700/04727/html/255.html
A hatvanas évek sajtója http://mek.niif.hu/04700/04727/html/367.html
Hargitai Henrik-Hirsch Tibor Médiatörténet ( Szabadbölcsészet 2006.
http://szabadbolcseszet.elte.hu/)
Katona Csaba: Egy esztergomi szemtanu.Az őszirózsás forradalom epizódjai egy emlékirat töredék alapján.Katona Sándor ,az esztergomi Nemzeti Tanács elnökének naplótöredékei.( http://www.archivnet.hu/old/rovat/cikk.phtml?cikk_kod=289)
Katona Csaba: A Matica Slovenskától a Nemzeti Tanácsig – és még azon is túl:
Egy szlovák származású család három nemzedéke a 19-20. században (családtörténeti konferencia előadása)
Bárdos István: Az esztergomi Balassa Bálint Társaság működése 1926-1946. In:Esztergom évlapjai, 1981.Esztergom
Bárdos István: Az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat megalakulása és működése 1894-1948. In:Esztergom évlapjai 1988.
Miklós Tamás: A rég feledésbe merült 26-os emlékmű. (II.világháború haditörténeti portálja. 2010.nov.15.( http://www.netlabor.hu/roncskutatas/node/9353)
Miklós Tamás: Háborús Esztergomi Hírek .2010. (In:II. Világháború hadtörténeti portálja) http://www.netlabor.hu/roncskutatas/node/9368
